Körzeti Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda

NAGYRÉCSE

Szervezeti és Működési Szabályzata

 

(Egységes szerkezetben)

Hatályos: 2012 szeptember 01.-től.

 

Készítette: Horváth János  igazgató

Jóváhagyta: Nagyrécse, Nagybakónak, Kisrécse, Csapi, Zalasárszeg, Zalaújlak, Pat, Miháld Községi Önkormányzatok Képviselő testületei

 

 

 

 

 

A szervezeti és működési szabályzat célja

 

A Szervezeti és Működési Szabályzat a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény és a 11/1994. (VI. 08.) MKM számú rendelet elveinek megfelelően meghatározza és szabályozza az intézmény tevékenységét, irányításának rendjét, működésének folyamatait, összefüggéseit, szervezeti felépítését, a hatásköri és függelmi kapcsolatokat, a felelősséget a nevelés és gazdálkodás területén, az ellenőrzés rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó szabályozást.

 

Az intézmény munkáját az alapító okiratban foglaltak, az általános iskolai pedagógiai program, az óvodai nevelési program, az ennek végrehajtására készült éves munkatervek, minőségirányítási program, valamint e szabályzat alapján végzi. A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékleteit képező egyéb belső szabályzatok hatálya kiterjed az intézmény valamennyi dolgozójára, tanulójára.

Meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, működésének belső rendjét, külső kapcsolatait, valamint azokat a rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. Ezt annak érdekében teszi, hogy a pedagógiai programban kidolgozott cél és feladatrendszer megvalósítható legyen.

 

A szervezeti és működési szabályzatot meghatározó törvények és rendeletek

 

1992. évi XXXIII. Törvény              A Közalkalmazottak Jogállásáról (Kjt.)

1993. évi LXXIX. Törvény               A Közoktatásról

1992. évi XXII. Törvény                               A Munka Törvénykönyve

1997. évi XXXI. Törvény                 A Gyermekvédelemről

1996. évi XXXI. Törvény                 A Tűzvédelemről

1992. évi XXXVIII. Törvény                       Az Államháztartásról

1999 évi XLII. Törvény                                            A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól (4.§.(7))

2001. évi XXX.VII. Törvény.                       A tankönyvpiac rendjéről

138/1992. évi (X.8.)                           Korm. Rend. a Kjt végrehajtásáról.

11/1994. évi (VI.8.)                                                   MKM Rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről.

277/1997. (XII.22.)                                                   Korm. Rend. A pedagógus továbbképzésekről, szakvizsgáról.

23/2004.(VIII.27).                                                    OM. rend.       a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről.

17/2005.(II.8).                                               Korm. rend. a diákigazolványról.

217/1998.(XII.30.)                                                    Korm. rend. az államháztartás működési rendjéről (9.§, 10.§, 17.§, 145/A-B.§.).

2/1983.(II.14.)                                                           EüM. rend.a dolgozók bőrvédő készítménnyel történő ellátásáról (3.§. (1)).

4/2002.(II.26).                                                           OM.rend.az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanulók juttatásairól. (6.§.)

37/2001.(X.12.)                                                         OM.rend.a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól (3.§.(2)).

186/2006. (VIII.31.)                                      Korm. rend. K.J.T végrehajtás módosítása

2011 évi köznevelési törvény

 

Tartalom

Bevezető

 

I. rész Az alapító okiratban foglaltak részletezése és egyéb – a szerv költségvetési szervként való működéséből fakadó – szabályozások

1. A szerv neve

2. A szerv székhelye

3.Tagintézmény neve

4.Tagintézmény címe

5. Az intézmény alaptevékenysége

6.A tagintézmény ellátandó alap és kiegészítő tevékenységek

7. A szerv gazdálkodási jogköre

8. A szerv felügyeleti szerve

9. A szerv alapító szerve

10. A szerv vezetőjének kinevezési rendje

11. A vállalkozási tevékenység

12. Az intézmény jellegéből fakadó sajátosságok

13. A feladatmutatók

14. A szerv költségvetési szervként való működéséből fakadó további szabályozás

 

II. rész     A nevelési-oktatási intézményekre vonatkozó szabályok

1. Működés rendje

– gyermekek, tanulók fogadásának (nyitva tartás) rendje,

– a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje

2. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje

3. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel

4. Az óvodával (intézményegységgel) való kapcsolattartás rendje

5. Az intézményvezető vagy intézményvezető helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje

6. A vezetők és az iskolaszék, az óvodaszék, valamint az óvodai, iskolai szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás formája

7. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízottak beszámolására vonatkozó rendelkezések

8. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátását biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás

9. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok

10. A gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések

11. A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések

12. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

13. Az intézményi védő, óvó előírások

14. A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők

15. Azok az ügyek, melyekben a szülői szervezetet (közösséget) a szervezeti és működési szabályzat véleményezési, egyetértési joggal ruházza fel

16. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje

17. Egyéb jogszabály által szabályozandó – de más szabályozásban nem szabályozható – kérdések

 

 

 

 

III. rész Az iskolára, vonatkozó további szabályok

 

1. A napközis és tanulószobai foglalkozásokra való felvétel iráni kérelmek elbírálásának elvei

2. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái

4. A diákönkormányzat, a diákképviselők, valamint az iskolai vezetők közötti kapcsolattartás formája és rendje, a diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek (helyiségek, berendezések használata, költségvetési támogatás biztosítása)

5. A mindennapi testedzés formái, az iskolai sportkör, valamint az iskola vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje

6. A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei:

7. A tanulók véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje és formái

8. A tanulók jutalmazásának elvei és formái

9. A fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei

10. A munkaidő-nyilvántartásra vonatkozó szabályok

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Bevezető

 

Az intézmény – a jogszabályi előírásoknak megfelelendő – alapító okiratában foglaltakat e Szervezeti és Működési Szabályzatban részletezi.

 

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 40. § (1) bekezdése alapján e szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket.

A Szabályzatot a hivatkozott jogszabály 40. § (2) bekezdése alapján az intézmény vezetője készítette el.

 

A Szervezeti és Működési Szabályzat hatálya

Az intézmény számára jogszabályokban, testületi döntésekben megfogalmazott feladat- és hatásköri, szervezeti és működési előírásokat a jelen SZMSZ-ben foglaltak figyelembevételével kell alkalmazni.

 

Az SZMSZ hatálya kiterjed:

–     az intézmény vezetőire,

–     az intézmény dolgozóira,

–     az intézményben működő testületekre, szervekre, közösségekre,

–     az intézmény szolgáltatásait igénybe vevőkre.

 

Az SZMSZ-t az intézményvezető előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el a Szülői Munkaközösség és a Diákönkormányzat egyetértési jogának gyakorlása mellett.

 

Az SZMSZ és módosításai a Társulási Tanács jóváhagyásával lépnek hatályba és visszavonásig érvényesek.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

I. rész

 

Az alapító okiratban foglaltak részletezése és egyéb

– a szerv költségvetési szervként való működéséből fakadó –

szabályozások

 

 

1. A költségvetési szerv neve:

 

 

 

2. Költségvetési szerv székhelye:

 

 

3.Tagintézmény neve:

 

 

4.Tagintézmény címe:

 

 

5. Ellátandó alap és kiegészítő tevékenységek:

Az alapított költségvetési szerv állami feladatként ellátandó alap és kiegészítő tevékenységei a szakfeladat rend 2009. 12. 31-ig a 13/2009 (V.04.) sz. IT határozattal elfogadott alapító okirat szerint, 2010. 10. 01-től az alapító okirat 3. pontjában foglaltak szerint az alábbi:

Szakfeladat rend szerint
Száma	Neve
562912	Óvodai intézményi étkeztetés
562913	Iskolai intézményi étkeztetés
562920	Egyéb vendéglátás
562917	Munkahelyi étkeztetés
841901	Önkormányzatok és társulások elszámolásai
851011	Óvodai nevelés, ellátás
852011	Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1- 4.)
852021	Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5- 8.)
855914	Általános iskolai tanulószobai nevelés
851012	Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása
852012	Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása  (1- 4.)
852022	Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása  (5- 8.)
855915	Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulószobai nevelése
680002	Nem lakóingatlan bérbeadása üzemeltetése

 

 

 

 

 

 

6.A tagintézmény ellátandó alap és kiegészítő tevékenységek

 

Szakfeladat rend szerint
Száma	Neve
562913	Iskolai intézményi étkeztetés
680002	Nem lakóingatlan bérbeadása üzemeltetése
562917	Munkahelyi étkeztetés
841901	Önkormányzatok és társulások elszámolásai
852011	Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1- 4.)
852012	Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása  (1- 4.)
855914	Általános iskolai tanulószobai nevelés
855915	Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulószobai nevelése

 

7.a/ Gazdálkodással  összefüggő jogosítványok:

Az intézmény:

Önálló költségvetéssel rendelkezik, önálló gazdálkodási jogköre és felelőssége van.

7.b/ Tevékenysége jellege alapján: közszolgáltató költségvetési szerv, közintézmény.

Feladatellátása alapján: önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv.

A felügyeleti szerv által meghatározott előirányzatai felett jogosult rendelkezni, kivétel: pénzmaradvány.

 

8. Alapító jogokkal felruházott irányító szervek neve:

Nagyrécse, Nagybakónak, Kisrécse, Csapi, Zalasárszeg, Zalaújlak  községek Önkormányzatai.

 

9. Egyéb irányítói jogokkal, fenntartói jogokkal felruházott   szervek:

Nagyrécse, Nagybakónak, Kisrécse, Csapi, Zalasárszeg, Zalaújlak, Pat, Miháld községek Önkormányzatainak Képviselő-testületei.

 

10. A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési (megbízási) rendje:

A költségvetési szerv vezetőjének kinevezési, megbízási rendje az alábbiak szerint alakul:

Az intézményvezetői megbízást az irányító jogokkal felruházott önkormányzatok képviselő-testületei adják. (A megbízással kapcsolatban, döntés előtt ki kell kérni az intézmény alkalmazotti közösségének, az iskolaszéknek a véleményét.)

A  megbízás  5 évre, illetve tanévre szól.

 

11. Az ellátandó vállalkozási tevékenység köre, mértéke:

Az intézmény vállalkozási tevékenységet nem folytathat.

 

12. Az intézmény jellegéből fakadó sajátosságok

a)      Az iskolai évfolyamok száma: 8

b)      óvodai csoportok száma: 2

c)      tagiskolai évfolyamok száma: 4

d)     A feladat ellátását szolgáló vagyon az alapítók tulajdona.

e)      A vagyon feletti rendelkezési jogosultság:

A vagyon feletti rendelkezési jogosultság elsősorban az alapítókat illeti meg.

Az intézményvezető egyes vagyontárgyak bérbeadására, értékesítésére vonatkozó jogosítványait, selejtezési jogkörét az alapító okirat, a selejtezési szabályzat és az intézményt érintő önkormányzati vagyonrendelet határozza meg.

 

13. A feladatmutatók

Az intézmény által ellátott feladatoknak megfelelő feladatmutatók a következők:

Szakfeladat		Megnevezése (Feladat/teljesítmény)	Egysége
Megnevezése	Száma
Óvodai intézményi étkeztetés	562912	Ellátást igénylők száma/Ellátottak száma	Fő
Iskolai intézményi étkeztetés	562913	Ellátást igénylők száma/Ellátottak száma	Fő
Egyéb vendéglátás	562920	Vendégek átlagos napi száma	Fő
Munkahelyi étkeztetés	562917	Ellátást igénylők száma/Ellátottak száma	Fő
Önkormányzatok elszámolásai	841901
Óvodai nevelés, ellátás	851011	Ellátást igénylők száma/Ellátottak száma	Fő
Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1- 4.)	852011	Tanulók száma	Fő
Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5- 8.)	852021	Tanulók száma	Fő
Általános iskolai tanulószobai nevelés	855914	Ellátásban részesülő tanulók száma	Fő
Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása	851012	Sajátos nevelési igényű ellátottak száma	Fő
Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása.  (1- 4.)	852012	Sajátos nevelési igényű tanulók száma	Fő
Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása.  (5- 8.)	852022	Sajátos nevelési igényű tanulók száma	Fő
Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulószobai nevelése.	855915	Sajátos nevelési igényű tanulók száma	Fő
Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése	680002

 

14. A szerv költségvetési szervként való működéséből fakadó további szabályozás

A szabályozásra az Államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet 10. § (5) bekezdése alapján kerül sor.

14.1. Az alapító okirat:

 

14.2. Az állami feladatként ellátott alaptevékenységet, benne elhatároltan a

kisegítő, kiegészítő tevékenységeket, valamint az azokat meghatározó jogszabályok megjelölését, az alaptevékenységek forrásait, valamint az alaptevékenység feladatmutatóit az e ponthoz tartozó 1. számú  melléklet tartalmazza.

14.3. A költségvetési szerv szervezeti felépítése és működésének rendszere, ezen belül a szervezeti egységek megnevezése.

14.3.1. A költségvetési szerv szervezeti felépítése, struktúrája a következő:

Lehetséges szervezeti szintek	A szervezeti szintnek megfelelő lehetséges vezető beosztások	A konkrét vezetői beosztások megnevezése
1. Magasabb vezetői	intézményvezető	igazgató
2.Vezetői szint	intézményvezető helyettes	Tagintézmény vezető
	intézményvezető helyettes	Iskola igazgató helyettes
	intézményvezető helyettes	Vezető óvónő

 

14.3.3. A szerv működési rendszere

A szervet az intézményvezető irányítja, ő legfelsőbb vezető.

A szerven belül megtalálható:

– az alá- és fölérendeltség,(pl.ig. helyettes-pedagógus; IPR menedzsment-munkacsoportok)

– illetve az azonos szinten belül a mellérendeltség ( ig. helyettes-intézményegység vezető, tagintézmény vezető;IPR munkacsoportok egymás között)

A szerven belül alá/fölérendelt viszonyban működnek a vezetői szintekhez tartozó:

– vezetők,

– illetve vezetőkhöz tartozó beosztottak.

Az azonos vezetői szinthez tartozó munkakörök között mellérendeltségi viszony van.

14.3.4. A költségvetési szerven belül a következő szervezeti egységek működnek:

• Általános iskola
• Napköziotthonos óvoda
• Tagintézmény
• Főzőkonyha

14.4. A költségvetés végrehajtására szolgáló számlaszámmal kapcsolatos adatok:

– a számlavezető pénzintézet neve: CIB Bank Nagykanizsa

– a számlavezető pénzintézet címe: 8800 Nagykanizsa Király u.53.

– a bankszámla: költségvetési elszámolási számla, száma:  107002758-67108899-51100005

14.5. A szerv általános forgalmi adó alanyisága: általános szabályok szerinti áfa alany.

14.6. A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos különleges előírásokat, feltételeket az e ponthoz tartozó 2. számú, „A költségvetési tervezési és végrehajtási szabályzat” című melléklete határozza meg.

14.7. A feladatellátás rendjének szabályzatát az e ponthoz tartozó 5. számú melléklet tartalmazza.

Mellékletek az I. részhez

 

1. számú melléklet az I. rész 11.2. pontjához

Az állami feladatként ellátott alaptevékenység, benne elhatároltan a kisegítő, kiegészítő tevékenység, valamint az azokat meghatározó jogszabály(ok) megjelölése, az alaptevékenységek forrásai, valamint az alaptevékenység feladatmutató

Alaptevékenység		Alaptevékenységen belül a kisegítő, kiegészítő tevékenység megnevezése	Az alaptevé-kenységre vonatkozó jogszabály	Az alaptevékenység forrásai   (Ha a forrás nem elegendő, más saját forrás kerül felhasználásra)	Az alaptevékenység feladatmutató
Száma	Neve
562912	Óvodai intézményi étkeztetés	Élelmiszerek, alapanyagok felvásárlása Minőségfejlesztési feladatok	Ötv., közoktatási tv.	térítési díj bevétel, normatív állami támogatás	Ellátást igénylők száma
562913	Iskolai intézményi étkeztetés	Élelmiszerek, alapanyagok felvásárlása Minőségfejlesztési feladatok	Ötv., közoktatási tv.	térítési díj bevétel, normatív állami támogatás	Ellátást igénylők száma
562920	Egyéb vendéglátás	Étterem üzemeltetése Minőségfejlesztési feladatok		a tevékenység során a meglévő kapacitás kihasználásával kapcsolatos bevétetek: bérleti díj	Vendégek átlagos napi száma
562917	Munkahelyi étkeztetés	Minőségfejlesztési feladatok		térítési díj bevétel, üzemeltetéssel kapcsolatos bevételek	Ellátást igénylők száma
841901	Önkormányzatok elszámolásai
851011	Óvodai nevelés, ellátás	Nevelési program által meghatározott feladatok Minőségfejlesztési feladatok Pedagógiai szakmai szolgáltatás Szakmai fejlesztési feladatok	Ötv., közoktatási tv.	normatív hozzájárulás, más, saját forrás	Ellátást igénylők száma
852011	Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1- 4.)	Pedagógiai program által meghatározott feladatok   Hátrányos helyzetű tanulók képességkibontakoztató, segítő foglalkozás Minőségfejlesztési feladatok Gyógypedagógiai ellátás Iskolaotthonos nevelés – oktatás Diáksporttal kapcsolatos feladatok Pedagógiai szakmai szolgáltatás Szakmai fejlesztési feladatok	Ötv., közoktatási tv.	normatív hozzájárulás, más, saját forrás	Tanulók száma
852021	Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5- 8.)	Pedagógiai program által meghatározott feladatok  Hátrányos helyzetű tanulók képességkibontakoztató, segítő foglalkozás Minőségfejlesztési feladatok Gyógypedagógiai ellátás Iskolaotthonos nevelés – oktatás Diáksporttal kapcsolatos feladatok Szakmai fejlesztési feladatok	Ötv., közoktatási tv.	normatív hozzájárulás, más, saját forrás	Tanulók száma
855914	Általános iskolai tanulószobai nevelés	Személyiségfejlesztő, tehetséggondozó felzárkóztató foglalkozások	Ötv., közoktatási tv.	normatív hozzájárulás, más, saját forrás	Ellátásban részesülő tanulók száma
851012	Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása	Gyógypedagógiai ellátás Fogyatékos gyermekek integrált nevelése	Ötv., közoktatási tv.	normatív hozzájárulás, más, saját forrás	Sajátos nevelési igényű ellátottak száma
852012	Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása.  (1- 4.)	Gyógypedagógiai ellátás Fogyatékos tanulók integrált nevelése Fogyatékos tanulók integrált oktatása	Ötv., közoktatási tv.	normatív hozzájárulás, más, saját forrás	Sajátos nevelési igényű tanulók száma
852022	Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása.  (5- 8.)	Gyógypedagógiai ellátás Fogyatékos tanulók integrált nevelése Fogyatékos tanulók integrált oktatása	Ötv., közoktatási tv.	normatív hozzájárulás, más, saját forrás	Sajátos nevelési igényű tanulók száma
855915	Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulószobai nevelése.	Fogyatékos tanulók integrált nevelése Fogyatékos tanulók integrált oktatása Személyiségfejlesztő, tehetséggondozó felzárkóztató foglalkozások	Ötv., közoktatási tv.	normatív hozzájárulás, más, saját forrás	Sajátos nevelési igényű tanulók száma

 

Mellékletek az I. részhez

2. számú melléklet az I. rész 11. 6. pontjához

 

A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos

különleges előírások, feltételek

 

I. A költségvetési terv készítésére és a beszámoló összeállítására vonatkozó általános és speciális szabályok

 

1. Közös szabályok

1.1. A költségvetés és a beszámoló összeállítása során minden munkafolyamatban figyelembe kell venni a szerv gazdálkodási jogkör szerinti besorolását

1.2. A költségvetés és a beszámoló elkészítése során az Intézményfenntartó Társulás, az információs igényét legjobban kielégítő szerkezet szerint kell összeállítani a költségvetési tervezéshez és beszámoláshoz kapcsolódó dokumentumokat.

 

2. A költségvetés tervezésére vonatkozó szabályok

2.1. A szerv  költségvetetési koncepciója, illetve a költségvetési terve megalapozásához szükséges belső számításokat az érvényben lévő számviteli és gazdálkodási szabályoknak megfelelően kell elkészíteni.

2.2 A számításokat a szerv felépítésének megfelelően kell elkészíteni.

3.3. A koncepció, illetve a költségvetési terv összeállításakor egyrészről az ellátandó feladatokból (továbbgondolva: annak költségvetési kiadás oldalából), illetve az ismert költségvetési bevételekből (várható fenntartói támogatásokból) kell kiindulni.

3.4. A szerv gazdasági vezetője köteles a költségvetési tervezéssel kapcsolatos dokumentumokat külön nyilvántartásba venni, és gyűjtésükről gondoskodni.

3.5. A normatív állami hozzájárulásokhoz a szerv feladatmutatók és mutatószámok alapján történő adatszolgáltatásának valódiságáért és az adatok ellenőrzéséért a tervezési feladatok ellátásáért felelős személy tartozik felelősséggel.

A kitöltést alátámasztó dokumentumokat, valamint az adatszolgáltatás egy példányát a tervezés ügyiratai között feltétlenül meg kell őrizni.

3.6. A költségvetési tervezéssel kapcsolatos munkafolyamatok ellátása során elsősorban a költségvetési tervezésre vonatkozó jogszabályokat, az azokban megfogalmazott tartalmi követelményeket kell szem előtt tartani.

A tartalmi követelmények betartásáért a szerv tervezési feladatok ellátásáért felelős dolgozója tartozik felelősséggel.

 

3.  A költségvetési beszámolásra vonatkozó szabályok

3.1. A költségvetési beszámolásra vonatkozó szabályokat értelemszerűen kell alkalmazni:

– a féléves beszámoló elkészítésénél,

– a háromnegyed éves gazdálkodásról szóló tájékoztatásnál, valamint

– az éves költségvetési beszámolásnál.

3.2.  A költségvetési beszámolás során a dokumentációk számításait a költségvetési tervezésre vonatkozó szabályok 2.2. pontja szerint kell elvégezni.

3.3. A szerv beszámolási feladatok ellátásáért felelős köteles a költségvetési beszámolással kapcsolatos dokumentumokat külön nyilvántartásba venni, és gyűjtésükről gondoskodni.

3.4. Az állami hozzájárulások, központi és központosított támogatások, kötött felhasználású átvett pénzeszközök felhasználásának és elszámolásának dokumentálásáért, az arról történő adatszolgáltatásért, az abban foglalt adatok ellenőrzéséért a szerv beszámolási feladatok ellátásáért felelős dolgozója tartozik felelősséggel.

(Az elszámolásra vonatkozó dokumentumokat a beszámoló ügyiratai között feltétlenül meg kell őrizni.)

3.5. Az államháztartás működési rendjéről szóló – többször módosított –  217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 149. § (2) bekezdése értelmében

– az 1. számú mellékletben kerül meghatározásra az évközi és az éves beszámolók, valamint az egyéb adatszolgáltatások beküldésének határideje és a felülvizsgálat időpontja,

– a 4. számú mellékletben kerülnek meghatározásra az éves költségvetési beszámoló szöveges indoklásának részletes – a szakmai feladatok és a költségvetés teljesítésére vonatkozó – tartalmi és formai követelményei.

 

II. A költségvetési tervezés különleges előírásai, feltételei

1. A költségvetési koncepció elkészítése

1.1. A költségvetési koncepció összeállításakor számba kell venni:

– a szerv által ellátandó feladatokat, ezt követően

– a szerv bevételeit,

– majd a fentiek alapján kell kialakítani a költségvetési koncepciót.

1.2. A költségvetési koncepció készítésekor a szerv bevételei között a nem saját bevételeket dokumentum értékű okmányok alapján kell bemutatni.

1.3. A kiadások tekintetében figyelembe kell venni minden, a koncepció készítésénél ismert, a költségvetési kiadásokra ható tényezőt.

1.4. Az előirányzatok a tervezését a rendelkezésre álló adatok alapján a 2. számú mellékletben meghatározott tartalommal és formában kell elkészíteni.

1.5. A szerv tervezési feladatok ellátásáért felelős dolgozója a koncepció ellenőrzése során köteles megvizsgálni, hogy a költségvetési koncepciót megalapozó számítások során:

– figyelembe vették-e a vonatkozó jogszabályokat,

– a kötelezettségvállalások nyilvántartása alapján a tervévre vonatkozó kötelezettségvállalások a koncepcióba beépítésre kerültek-e,

– az inflációs hatásokkal, illetve jogszabályi változások hatásaival az érintettek megfelelő mértékben számoltak-e.

1.6. A koncepció tartalmi követelményeit a 3. sz. melléklet tartalmazza.

 

2. A költségvetési tervezés

2.1. A költségvetési tervezéskor az elfogadott koncepciót kell alapul venni.

Amennyiben az Intézményirányító Tanács a koncepció elfogadásakor a szerv költségvetése összeállítására vonatkozóan állapított meg külön irányelveket vagy szempontokat, akkor azok figyelembevételéről gondoskodni kell. Ezért a szerv vezetője és a tervezési feladatok ellátásáért felelős dolgozója tartozik felelősséggel.

2.2. A szerv költségvetési terv javaslatát a szerv vezetője az általa kijelölt személy bevonásával a hatályos jogszabályok szerint állítja össze.

2.3. A költségvetési terv elkészítésének részletes munkafolyamatait, a munkafolyamatokban keletkezett dokumentumokra való hivatkozást, a feladat ellátásának határidőit, illetve a feladat ellátásáért és ellenőrzéséért felelős személyek nevét az 1. számú melléklet tartalmazza.

2.4. Ha az Intézményirányító Tanács a költségvetését a szerv, intézmény költségvetését érintő módon (nem az eredeti javaslat szerint) hagyja jóvá, illetve az ülésén megadott szempontok szerint a költségvetés újratárgyalásáról döntött, akkor a tervezési feladatok ellátásáért felelős személy gondoskodik a költségvetés megfelelő átdolgozásáról.

2.5. Az elfogadott költségvetés alapján a tervezési feladatok ellátásáért felelős személy gondoskodik az intézmény elemi költségvetésének a költségvetési rendeletnek megfelelő elkészíttetéséről.

E feladat ellátási határideje a költségvetési rendelet elfogadását követő 2 hét.

 

III. Költségvetési beszámoló helyi szabályai

 

1. A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámolás

1.1. A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámoló összeállításakor a jóváhagyott,

– eredeti költségvetésből, illetve

– a hatályos költségvetési rendeletből kell kiindulni.

Amennyiben az Intézményfenntartó Társulás a költségvetési beszámolással kapcsolatban állapított meg a szervre vonatkozó külön szabályokat, helyi információs igényeket, akkor azok figyelembevételéről gondoskodni kell. Ezért a szerv vezetője és a beszámolási feladatok ellátásáért felelős dolgozója tartozik felelősséggel.

1.2. A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámolót – az előirányzat-könyveléseket követően – az elkészített főkönyvi kivonat alapján kell összeállítani.

A főkönyvi kivonatot a beszámoló ügyiratai között meg kell őrizni.

A beszámolót a naptári év június 30-i fordulónappal kell készíteni.

1.3. A féléves gazdálkodásról szóló költségvetési beszámolót a szerv vezetője az általa kijelölt személy bevonásával állítja össze. Az összeállításnál figyelembe kell venni:

– a jogszabályi előírásokat,

– a szerv belső információs igényét, valamint

– a költségvetési tervdokumentációval való összehasonlíthatóság követelményét.

1.4. A szerv vezetője a költségvetési beszámoló jogszabályokkal való harmonizálásáért, a beszámolási feladatok ellátására kijelölt személy a költségvetési beszámoló pénzügyi-számviteli jogszabályoknak való megfelelőségéért felelős.

1.5. A beszámolási feladatok ellátásáért felelős személy gondoskodik a szerv féléves  információs jelentésének elkészítéséről.

 

2. A háromnegyed éves gazdálkodásról szóló tájékoztatás

2.1. A háromnegyed éves gazdálkodásról szóló tájékoztató összeállításakor a főkönyvi könyvelésben kimutatott adatokból kell kiindulni.

A háromnegyed éves beszámolót az adott év szeptember 30-i állapot alapján kell összeállítani.

2.2. A háromnegyed éves gazdálkodásról szóló tájékoztatás kötelező tartalmi elemei:

– a költségvetési előirányzatok időarányos alakulásának,

– a költségvetés teljesítése alakulásának bemutatása.

A háromnegyed éves gazdálkodásról szóló tájékoztatásnál figyelembe kell venni, hogy a tájékoztatás szöveges része kiterjedjen a jelentős előirányzat eltérések indoklására, illetve előre jelezze egyes kiadások és bevételek év végéig várható alakulását.

A háromnegyed éves gazdálkodásról szóló tájékoztatást úgy kell összeállítani, hogy szakmailag és számszakilag is könnyen felhasználható legyen a következő évi költségvetési koncepció készítésénél.

 

3. Az éves költségvetési beszámolás

3.1. A zárszámadási rendelet-tervezethez való információ szolgáltatáskor az Intézményfenntartó Tanács által elfogadott és módosított költségvetési rendeletnek az intézményre vonatkozó adataiból kell kiindulni.

3.2. Az éves beszámolót a szerv vezetője az általa kijelölt személy bevonásával a hatályos jogszabályok szerint állítja össze. A szerv vezetője a zárszámadás általános jogszerűségéért, a beszámolási feladatok ellátására kijelölt személy vezetője a zárszámadás pénzügyi-számviteli jogszabályokkal való harmonizálásáért felelős.

3.3. A beszámoló elkészítésének részletes munkafolyamatait, a munkafolyama-tokban keletkezett dokumentumokra való hivatkozást, a feladat ellátásának határidőit, illetve a feladat ellátásáért és ellenőrzéséért felelős személyek nevét az 1. számú melléklet tartalmazza.

3.4. A jóváhagyott zárszámadási rendelet alapján a beszámolási feladatok ellátásáért felelős személy gondoskodik az elemi beszámoló elkészíttetéséről.

 

IV. Információszolgáltatás az államháztartásnak

1. Az államháztartás információs rendszerébe történő adatszolgáltatás és az elfogadott költségvetési rendeletek közötti tartami egyezőségért az érintettek a – többször módosított – 217/1998. (XII. 30.)  Korm. rendelet 157. § (2) bekezdése szerint tartoznak felelősséggel.

E szabályzat alapján azonban fegyelmi felelősség terheli a tervezési és beszámolási feladatok ellátásáért felelős személy(eke)t is, aki(k)nek ellenőrzési és irányító tevékenysége során minden szabálytalansággal szemben fel kell lépnie, s szükség esetén tájékoztatni kell a jogszabály szerint felelős személyeket.

2. Az információszolgáltatással kapcsolatos munkafolyamatok leírását, a határidőket és a feladat ellátásáért felelős személyeket az 1. számú melléklet tartalmazza.

V. A költségvetés végrehajtásának szabályai

1. A költségvetés végrehajtásának részletes, adott évre vonatkozó szabályait a szervre vonatkozóan is a költségvetési rendelet tartalmazza.

A rendeletben foglaltakat kell alkalmazni:

– az egyes előirányzatok felhasználásakor,

– az egyes előirányzatok módosításakor.

2. A költségvetés végrehajtására vonatkozó további részletes szabályokat a pénzgazdálkodási jogkörökre vonatkozó belső szabályzat tartalmazza.

 

Mellékletek

1. számú melléklet:

A költségvetés tervezéséhez és a beszámoláshoz kapcsolódó munkafolyamatok, dokumentumok, határidők, ellátásért és ellenőrzésért felelős személyek

2. számú melléklet:

Belső számítási anyag szerkezete a költségvetési koncepcióhoz, illetve a

költségvetési tervhez

3. számú melléklet:

Költségvetési koncepció tartalmi követelményei

4. számú melléklet:

Az éves beszámoló szöveges indoklásának követelményei

5. számú melléklet:

A tervezési és beszámolási feladatokat ellátó személy(ek) kijelölése

1. számú melléklet: A költségvetési tervezéshez és beszámoláshoz kapcsolódó munkafolyamatok, dokumentumok, határidők, feladatellátásért és ellenőrzésért felelős személyek

 

I. A költségvetési tervezés

Munkafolyamat megnevezése	Dokumentum	Ellátási határidő		Ellátásért felelős személy megnevezése	Ellenőrzési határidő, feladatot ellátja
		Jogszabály szerint	Szabályzat szerint
1. Költségvetési koncepció készítése	Költségvetési koncepció	ITT. elé terjesztése nov. 30	nov. 30.	Vezető	Igazgató nov. 30.
1.1. A koncepciókészítésben résztvevők szakmai tájékoztatása, információátadás, konzultáció	Szükség szerint	–
1.2. A szervre vonatkozó koncepció elkészítése	Belső számítási anyag és a koncepció	–
1.3. A koncepció ellenőrzése, korrekciója	Szükség szerint	–
1.4. A költségvetési koncepció előterjesztése megszövegezésében való részvétel	Költségvetési koncep-ció előterjesztése	–
2. A költségvetési terv elkészítésének munkafolyamatai	Költségvetési terv	Febr. 15/ a költségvetési törvényt követő 45. nap)	Febr. 15/ a költségvetési törvényt követő 45. nap)	Vezető	Igazgató feb. 15.
2.1. A szerv költségvetési terv javaslatának kidolgozása a költségvetési koncepcióban jóváhagyott keretszámok, illetve megfogalmazott szempontok szerint	Belső számítási anyag	–
2.2. A költségvetési terv szakmai (pénzügyi-számviteli) ellenőrzése	–	–
2.3. Költségvetési rendelet-tervezet összeállításában való részvétel	Rendelet-tervezet elkészítése	–
2.4. Szöveges előterjesztés, indoklás elkészítése a költségvetési tervjavaslathoz	Előterjesztés készítése	–
3. Információszolgáltatás az államháztartás mérlegrendszerébe – önállóan gazdálkodó intézmény esetében	MÁK információs jelentés	a 2. pont szerinti határidőtől számított 30 nap		Vezető	Igazgató 2. pont szerinti határidő
3.1. A MÁK információs garnitúra időtálló módon való kitöltése, floppyra mentés	MÁK információs jelentés	–
3.2. Az információ leadása		–
3.3.  A nyomtatványgarnitúra tárolásáról gondoskodás	–	–

II. A költségvetési beszámolás

Munkafolyamat megnevezése	Dokumentum	Ellátási határidő		Ellátásért felelős személy megnevezése	Ellenőrzési határidő, feladatot ellátja
		Jogszabály szerint	Szabályzat szerint
1. A féléves költségvetési gazdálkodásról szóló beszámoló készítése	Féléves beszámoló	ITT. elé szept. 15.	ITT. elé szept. 15	Vezető	Igazgató szeptember 15.
1.1. A beszámoló-készítésben résztvevők szakmai tájékoztatása, információátadás	Szükség szerint
1.2. A szerv költségvetési beszámolója összeállítása a főkönyvi kivonat alapján	főkönyvi kivonat és beszámoló javaslat
1.3. A beszámoló szakmai ellenőrzése
1.4. A beszámoló-tervezet és előterjesztés elkészítése	Beszámoló-tervezet és előterjesztés
1.5. MÁK információs jelentés garnitúra elkészítése	MÁK információs jelentés
1.6. Az információs jelentés leadása
2.1. A szerv háromnegyed éves költségvetési tájékoztatójának összeállítása a főkönyvi kivonat alapján	főkönyvi kivonat és javaslat a tájékoztatás számszaki és szöveges
2.2. A tájékoztatás szakmai ellenőrzése
2.3.. A tájékoztatás és az előterjesztés elkészítésében való részvétel	Tájékoztató tervezet és előterjesztés
3. Az éves beszámoló készítése	Éves beszámoló	ITT. Elé tárgyévet követő adott évet követő 4 hónapon belül	ITT. elé adott évet követő 4 hónapon belül	Vezető	Igazgató
3.1. A beszámoló-készítésben résztvevők szakmai tájékoztatása, információátadás, konzultáció	Szükség szerint	–
3.2. A szerv költségvetési beszámolója összeállítása a főkönyvi kivonat alapján	főkönyvi kivonatok és beszámoló javaslat
3.3. A beszámoló szakmai ellenőrzése
3.4. A beszámoló-tervezet és előterjesztés elkészítésében való részvétel	Beszámoló-tervezet és előterjesztés
3.5. A TÁH információs garnitúra kitöltése	TÁH információs garnitúra
3.6. Az információs jelentés leadása
3. 7. A nyomtatványgarnitúra tárolása, az érintetteknek való átadás

 

 

2. számú melléklet

 

 

Belső számítási anyag szerkezete

a költségvetési koncepciókhoz, illetve a költségvetési tervekhez

 

1. Bevételek szakfeladatok szerint

 

Szakfeladat száma és neve:

 

Főkönyvi számla megjelölésével, valamint a konkrét bevételi jogcím megadásával. A sorokat a főkönyvi számlaszámonként el kell különíteni, és be kell írni a főkönyvi számlaszám összesen adatát.

 

Főkönyvi számlaszám	További alábontás	Konkrét jogcím, vagy megnevezés	Számítási művelet, hivatkozás, utalás	Összeg (Ft-ban)	Főkönyvi számlaszám összesen:

 

 

2. Kiadások szakfeladatok szerint

 

Szakfeladat száma és neve: …………………………………….

 

Főkönyvi számla megjelölésével, valamint a konkrét kiadási jogcím megadásával. A sorokat a főkönyvi számlaszámonként el kell különíteni, és be kell írni a főkönyvi számlaszám összesen adatát.

 

Főkönyvi számlaszám	További alábontás	Konkrét jogcím, vagy megnevezés	Számítási művelet, hivatkozás, utalás	Összeg (Ft-ban)	Főkönyvi számlaszám összesen:

 

 

 

3. A bevételek szakfeladatonkénti összesítés szerint

 

 

 

4. A kiadások szakfeladatonkénti összesítés szerint

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

3. számú melléklet

 

Költségvetési koncepció tartalmi követelményei

 

1. A koncepció összeállításának sarokpontjai

 

– A koncepció összeállítására a fenntartó gazdasági programjának, illetve az adott költségvetési évre vonatkozó, irányadó főbb keretszámok figyelembevételével került sor.

– Az adott évre vonatkozó költségvetési irányelvek és ezek várható hatásai a szerv költségvetésére.

– A költségvetési koncepció készítésének menete.

 

2. Az éves költségvetés bevételei és kiadásai

Költségvetés főösszege, költségvetési bevételek és kiadások főbb bevétel és kiadás-nemenként, valamint kiemelt előirányzatonként.

3. A  …. évi költségvetés egyensúlya

Értékelés, kiadáscsökkentési javaslatok, illetve bevételszerzési lehetőségek feltárása, javaslatok.

 

Többéves kihatású tételek bemutatása, annak hatáselemzése.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4. számú melléklet

 

Az éves beszámoló szöveges indoklásának követelményei

 

Az éves beszámoló szöveges indoklása a számszaki beszámoló adataira épül.

 

Tartalmazza:

 

1.  Az adott évi költségvetési gazdálkodás során a keletkezett-e pénzmaradvány, ha igen miért.

2.  A bevételi előirányzatok teljesítésének értékelését.

Az értékelés során a bevételek megoszlását kell alapul venni. (Be kell mutatni a bevétel főbb bevétel nemek közötti százalékos megoszlását.)

A bevételeknél a jelentős hatásokra, a bevételek beszedését nagyban befolyásoló tényezőkre külön is fel kell hívni a figyelmet.

Külön indokolni kell az eredeti előirányzattól való jelentős eltérést. (A jelentős eltérés alatt az 50%-ot elérő eltérést, illetve a 300 ezer forintot elérő eltérést kell érteni.)

A bevételeknél külön ismertetni kell:

– a nem tervezett bevételként jelentkező bevételeket.

3.  A kiadási előirányzatok teljesítésének értékelését.

Az értékelés során a kiadások megoszlását kell alapul venni. (Be kell mutatni a kiadások főbb kiadás nemek közötti százalékos megoszlását.)

A kiadásoknál a jelentős hatásokra, a kiadási előirányzatok teljesítését nagyban befolyásoló tényezőkre külön is fel kell hívni a figyelmet.

Külön indokolni kell az eredeti előirányzattól való jelentős eltérést. (A jelentős eltérés alatt az 50%-ot elérő eltérést, illetve a 300 ezer forintot elérő eltérést kell érteni.)

A kiadásoknál külön ismertetni kell:

– a nem tervezett kiadásként jelentkező kiadásokat.

4. Elkülönítetten, külön részben tartalmazza a szakmai feladatok teljesítésére vonatkozó értékelést.

5. A szöveges beszámoló formájával szembeni követelmény:

– a jól áttekinthetőség,

– a kevés táblázat,

– a pontokba szedés, részletes tagolás.
5. számú melléklet

 

A tervezési és beszámolási feladatokat ellátó személyek kijelölése

 

A tervezési és beszámolási feladatok jogszabályok, valamint e szabályozás szerinti végrehajtására az alábbi személyeket jelölöm ki:

 

• Iskolaigazgató helyettes
• Óvodavezető
• Élelmezésvezető
• Tagintézmény vezető

 

5. számú melléklet Az I. rész 11.7 pontjához

 

A feladatellátás rendjének szabályzata

A szabályzat célja, hogy a – többször módosított – 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. § (5) bekezdése alapján szabályozza a szerv feladatellátásának (költségvetési kiadásait, bevételeit befolyásoló, a gazdálkodás előirányzatok között tartását biztosító):

a) feltétel- és követelményrendszerét,

b) folyamatát, kapcsolatrendszerét,

c) a kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárását és

dokumentumainak leírását.

 

1. A feladatellátás feltétel- és követelményrendszere

 

a) Feltételrendszer

 

1. Csak olyan feladatot lehet ellátni, mely a szerv tevékenységi körébe tartozik.

2. A feladatellátásnál mérlegelni kell a lehetséges feladat-megoldási módokat.

Ha adott feladatot többféle módon (eszközzel) el lehet látni, vizsgálni kell annak:

– költségvetési bevételekre,

– költségvetési kiadásokra,

– illetve a bevételek és kiadások ütemezésére gyakorolt hatását.

Csak akkor lehet a korábbi feladat-ellátási módtól (eszköztől) eltérő feladat-ellátási módot (eszközt) választani, ha annak összességében több kedvezőbb hatása van, mint kedvezőtlen, azaz:

– a költségvetési bevételeket:

– növeli,

– nem változtatja,

– a kiadások csökkenésével arányosan, vagy annál kisebb mértékben csökkenti,

– a költségvetési kiadásokat:

– csökkenti,

– nem változtatja,

– a bevételek növekedésével arányosan, vagy annál kisebb mértékben növeli.

– a bevétek és kiadások ütemezése:

– nem változik,

– kedvezőbben alakul,

– kedvezőtlenebben alakul, de úgy, hogy az összességében nem befolyásolja hátrányosan a feladatellátást.

 

 

 

b) Követelményrendszer

 

1. A feladatellátást a teljesítmények oldaláról kell megközelíteni.

 

2. A feladatellátást a feladatellátással kapcsolatos bevételek és kiadások (azaz költségvetési) oldaláról, valamint az elért teljesítmények oldaláról évente legalább egy alkalommal, a költségvetési koncepció készítése időszakában vizsgálni kell.

 

3. A felügyeleti szerv által kezdeményezett vizsgálat során aktívan, segítőkészen közre kell működni.

 

4. A tartósan (3 éven túl) jelentős költségvetési kiadással, és az összehasonlítások alapján alacsonyabb, vagy közel azonos elért teljesítmények esetében az adott feladat esetében gondoskodni kell a kedvezőbb a feladat-ellátási mód (eszköz/szervezet) felkutatásáról.

A változást követően javulnia kell:

– az adott feladattal kapcsolatos költségvetési kiadások és bevételek mérlegének, és/vagy

– az elért teljesítménynek.

 

5. Amennyiben a szerv költségvetése csak a fenntartó(k) által adott jelentős működési többlettámogatással kerül egyensúlyba egymást követő két éven belül, akkor gondoskodni kell a szerv alapfeladatokon kívüli önként vállalt feladatainak csökkentéséről, illetve megszüntetéséről.

A feladatcsökkentésre a szerv vezetője és gazdasági vezetője együtt tesznek javaslatot.

 

 

 

2. A feladatellátás folyamata, kapcsolatrendszere

 

a) A feladatellátás folyamata

 

A feladatellátás folyamata a következő:

– a feladat ellátásának szabályozása:

– alapító okiratban,

– SZMSZ-ben,

– a feladatellátás szakmai és szervezeti hátterének megteremtése és folyamatos biztosítása:

– a feladatellátással kapcsolatos költségvetési kiadások tervezése,

– a feladatellátással kapcsolatos költségvetési bevételek tervezése,

– a feladat ellátásáért felelős személy, személyek kijelölése,

– a feladat ellátás szervezése, irányítása, a gazdálkodás bonyolítása;

– a feladatellátás pénzügyi és teljesítmény ellenőrzése.

 

1. A feladatot ellátni csak úgy lehet – lásd feltétel és követelményrendszer – ha:

– az adott feladatellátás szerepel a szerv alapító okiratában;

– a feladatellátással kapcsolatos részletesebb előírások szerepelnek a szerv

SZMSZ-ében, megjelölve a feladatellátáshoz tartozó tevékenység szakfeladat megjelölését, a vonatkozó jogszabályi hivatkozást, a feladatellátás forrását, s ha van, a feladatmutatót.

2. A feladatellátás érdekében meg kell szervezni, illetve folyamatosan biztosítani kell a szakmai és szervezeti hátteret.

A költségvetés tervezés időszakában meg kell határozni:

– az eszköz (vagyontárgyak beszerzési, felújítási) szükségletet,

– a működéshez szükséges dologi kiadásokat,

– a feladatellátás kapcsán felmerülő személyi kiadásokat, és a személyi juttatások utáni járulék kiadásokat,

– a feladatellátással kapcsolatban a szervet megillető bevételeket.

Gondoskodni kell a feladatellátó szervezet folyamatos működéséről, a felelős személy, illetve személyek kijelöléséről, a szervezet részletes működési leírásáról, egyéb a tevékenységgel kapcsolatos szabályozások elkészítéséről.

A feladatellátás érdekében a felelős vezetőknek gondoskodni kell a feladatellátás szervezéséről, irányításáról.

A feladatellátással kapcsolatos gazdálkodás bonyolítása során a költségvetési terv adatokra kell támaszkodni.

 

3. A feladatellátás során biztosítani kell a folyamatos, vezetői és munkafolyamatba épített ellenőrzés működését.

Az esetleges hibákat, helytelen mozzanatokat minél előbb meg kell szüntetni.

A feladatellátás kapcsán el kell végezni a teljesítményvizsgálatot.

Amennyiben a feladatellátás nem az elvárt teljesítményt mutatja, vizsgálni kell az okokat, s ha szükséges, módosítani kell a feladatellátás:

– pénzügyi területén,

– módján (eszközein).

 

b) A feladatellátás kapcsolatrendszere

A feladatellátás kapcsolatrendszerének fontosabb elemei:

 

– a feladatellátás során a feladatellátással kapcsolatos vezető felelős a költségvetési tervezéskor:

– a kiadások teljes körű szerepeltetéséért, a javasolt előirányzatok részletes kidolgozásáért, – különös tekintettel a feladat folyamatos, biztonságos ellátására;

– a bevételek megalapozott tervezéséért, részletes indoklásáért, különösen a fix, előre jól tervezhető bevételek esetében.

A javasolt előirányzatok alapján kerül kidolgozásra a végleges terv.

A tervjavaslat elkészítéséhez szükségesek a könyvviteli adatok, valamint a kötelezettségvállalások részletes ismertetése, az ezen adatokat alátámasztó kimutatások, listák biztosítása a feladatellátók számára.

–          a feladatellátás során a gazdasági szervezet vezetője felelős a gazdálkodás előirányzatok között tartásáért. Ehhez szükséges a szervre lebontott elemi költségvetés, valamint az aktuális könyvelési adatok ismerete.

 

A feladatellátást úgy kell megszervezni, hogy összességében hatékony, költségvetési kiadásokkal takarékos gazdálkodás történjen.

Ki kell használni a felesleges kapacitások rejtette lehetőségeket, lehetőség szerint szerven belül, de a különböző feladatok érdekében, ha ez költségvetési kiadási megtakarítást eredményez. (Pl.: készletbeszerzések, árubeszerzésekkel kapcsolatos szállítás; egyes szolgáltatások egy időben való igénybevétele /karbantartásnál csak 1 kiszállás jelenik meg költségként/, stb.)

 

 

3. A kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárás és annak dokumentumai

a) A tárgyévi kötelezettségvállalások

Adott feladatellátással kapcsolatban a tárgyévi költségvetési évben csak olyan kötelezettséget lehet vállalni, mely megfelel a jóváhagyott költségvetésnek.

A kötelezettségvállalás előtt a kötelezettségvállalónak tehát meg kell győződni, arról, hogy:

– adott jogcímen van e tervezve előirányzat,

– az adott előirányzat, az eddigi és a még várható teljesítést figyelembe véve lehetőséget ad-e a szóban forgó kötelezettségvállalásra,

aa) A kötelezettségvállalásokat – amennyiben annak értéke nem éri el az 50.000 Ft-ot – nem kötelező írásban dokumentálni.

A fenti eljárást azonban ezekben az esetekben is le kell folytatni.

Az ilyen kötelezettségvállalások alapján történő kifizetésekről nyilvántartást kell vezetni, melyben fel kell tüntetni a kötelezettségvállaló (kifizetést elrendelő) személy nevét.

ab) A kötelezettségvállalásokat – amennyiben annak értéke eléri az 50.000 Ft-ot – írásban kell dokumentálni.

A kötelezettségvállalás dokumentumát nyilvántartásba kell venni.

Az írásbeli kötelezettségvállalások csak az ellenjegyző aláírásával érvényesek.

A kötelezettségvállalás dokumentumai különösen:

• szerződések,
• megállapodások.

 

b) A több éves kihatású kötelezettségvállalások

Több éves kihatású kötelezettségvállalás esetében, ha az eléri a szerv tárgyévi költségvetésének 5 %-át, vagy a 300 ezer forintot, akkor kötelezettséget vállalni csak akkor lehet, ha

– a kötelezettségvállalásra a szerv vezetőjének külön felhatalmazása van.

Az ilyen kötelezettségvállalásokat szintén nyilvántartásba kell venni, ahol gondoskodni kell a kötelezettségvállalás pénzügyi kihatásainak évenkénti lebontásáról.

 

c) A közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó kötelezettségvállalások

Az értékhatár alapján a közbeszerzési törvény hatálya alá tartozó kötelezettségvállalásoknál értelemszerűen az ott előírt eljárási rendet kell betartani.

 

 

4. A szabályzat hatálya

 

A szabályzat rendelkezéseit a hatálybalépés napjától: 2007. május 01. kell alkalmazni, a módosító rendelkezések 2009. 09. 01-től lépnek hatályba.

 

 

 

 

 

II. rész

 

A nevelési oktatási intézményre vonatkozó szabályok

 

 

1. Működés rendje, ezen belül a gyermekek, tanulók fogadásának (nyitva tartás) rendje, és a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje

A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a működés rendjét, ezen belül a gyermekek, tanulók fogadásának (nyitva tartás) és a vezetők nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendjét.

 

Napköziotthonos óvoda

A működés rendje

1. Általános szabályok

Az óvodai nevelési év rendjét az óvodai munkaterv határozza meg.

A munkatervhez ki kell kérni:

– az óvodai szülői szervezet (közösség)

véleményét.

Az óvodai nevelési év rendjében meg kell határozni:

– az óvodai nevelés nélküli munkanapok időpontját, felhasználását,

– a szünetek időtartamát,

– a megemlékezések, a nemzeti, az óvodai ünnepek megünneplésének időpontját,

– a nevelőtestületi értekezletek időpontját.

Az óvodai nevelés nélküli munkanapon szükség esetén gondoskodni kell a gyermekek felügyeletéről.

2. Napirend

Az óvodában a napirendet úgy kell kialakítani, hogy a szülők – a házirendben szabályozottak szerint – gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül az intézménybe behozhassák, illetve hazavihessék.

Az óvoda:

– nyári zárva tartásáról legkésőbb február 15-ig,

– a nevelés nélküli munkanapokról legalább 7 nappal a zárva tartást megelőzően

a szülőket tájékoztatni kell.

A tájékoztatás módját a házirend szabályozza.

3. A nyitva tartás rendje:

A nyitvatartási rend értelemszerűen a munkanapokra, illetve a nevelés nélküli munkanapokra vonatkozik.

Az intézmény

– reggel  7 órától – 8 óráig fogad gyermekeket.

Az intézményből a gyermeket a foglalkozásokat követően:

– délután: 15 órától – legkésőbb 17 óráig kell elvinni.

 

A gyermeket csak a gondviselő szülő, illetve az általa írásban meghatalmazott nagykorú személy viheti el.

A gyermeket az óvodába érkezéskor át kell adni az óvodai dolgozóknak, akik átveszik a gyermek felügyeletét.

Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására (előzetes kérelem alapján) az intézmény vezetője adhat engedélyt.

 

Általános iskola

A működés rendje

1. Általános szabályok

Az iskolai tanév helyi rendjét az iskolai munkaterv határozza meg.

A munkatervhez ki kell kérni:

– az iskolaszék,

– az iskolai szülői szervezet (közösség),

– a tanulókat érintő programok vonatkozásában az iskolai diákönkormányzat véleményét.

A tanév, ezen belül is a tanítási év rendjét az oktatási miniszter állapítja meg.

Az iskolai tanév helyi rendjében meg kell határozni:

–        az iskolai tanítás nélküli munkanapok időpontját, felhasználását,

–        a szünetek időtartamát,

–        a megemlékezések, a nemzeti, az iskolai ünnepek megünneplésének időpontját,

–        a nevelőtestületi értekezletek időpontját.

Az iskolai tanítás nélküli munkanapon szükség esetén gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről.

2. A tanulók fogadásának rendje (a nyitva tartás)

Az intézmény szorgalmi időben – tanítási napokon:

reggel 7¹⁵ órától a tanórák, tanórán kívüli foglalkozások, egyéb szervezett programok befejezéséig, de legkésőbb 16³⁰ óráig van nyitva.

Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására – előzetes kérelem alapján – az intézmény vezetője adhat engedélyt.

3. A vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje

Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben

a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek.

Az igazgató, vagy távollétében intézkedési jogkörrel felruházott helyettes mindaddig legyen az intézményben, vagy elérhető helyen, amikor oktató-nevelő munka folyik.

2. A pedagógiai munka belső ellenőrzési rendje

A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a pedagógiai munka belső ellenőrzési rendjét.

 

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének fogalma, célja

 

A pedagógiai munka belső ellenőrzése: a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógiai tevékenységére kiterjed.

 

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése.

Az ellenőrzés célja másrészről a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása.

 

A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények

 

A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények:

– fogja át a pedagógiai munka egészét,

– segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását,

– a foglalkozásokkal szemben támasztott követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére,

– támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb ellátását,

– biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát,

– támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását,

– hatékonyan működjön a megelőző szerepe.

 

A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak

A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosult:

a) az intézmény vezetője,

b) az intézményvezető helyettesei,

A pedagógiai munka belső, valamely témájú, területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet.

 

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek:

– szóbeli beszámoltatás,

– írásbeli beszámoltatás,

– értekezlet,

– foglalkozás látogatás,

– speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok.

 

A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények:

– fogja át a pedagógiai munka egészét,

– segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását,

– a tantervi követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére,

– támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb, tanulóbarát ellátását,

– a szülői közösség, és a tanuló közösség (iskolaszék, diákönkormányzat) észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását,

– biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát,

– támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását,

–          hatékonyan működjön a megelőző szerepe.

 

A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak

A pedagógiai munka belső ellenőrzésére elsősorban, általános jogkörben jogosult:

a) az intézmény vezetője,

b) az intézményvezető helyettesei,

A pedagógiai munka belső, valamely témájú, területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet.

 

3. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel

A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a belépés és benntartózkodás rendjét azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel.

 

 

 

 

 

Napköziotthonos óvoda

Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet:

Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket kísérő és a gyermek elvitelére jogosult személy arra az időtartamra, amely:

– a gyermek érkezéskor: a gyermek átöltöztetésére és óvónőnek felügyeletre átadására, valamint a kísérő távozására,

– a gyermek távozásakor: a gyermek óvónőtől való átvételére, átöltöztetésére, valamint a távozásra szükséges.

Ezekben az időpontokban az intézmény dolgozója, dolgozói a házirendben meghatározott rend szerint tartanak ügyeletet.

Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben:

– a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe, valamint,

– minden más személy.

A külön engedélyt az óvoda valamely dolgozójától kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó felügyelete mellett lehet az intézményben tartózkodni.

Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni:

– a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve

– a meghívottaknak az intézmény rendezvényén való tartózkodáskor.

 

Általános iskola

Az intézménnyel jogviszonyban nem állók intézménybe lépése és ott tartózkodása a következők szerint történhet:

Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket kísérő és a tanuló elvitelére jogosult személy az erre szükséges időtartamig.

Ezekben az időpontokban az intézmény dolgozója, dolgozói a házirendben meghatározott rend szerint tartanak ügyeletet.

Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben:

– a gyermeket kísérő és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe, valamint,

– minden más személy.

A külön engedélyt az iskola valamely dolgozójától kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedély, és szükség szerint egy dolgozó kísérete mellett lehet az intézményben tartózkodni.

Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni:

– a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve

– a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor.

–  Megbeszélésre, fogadóórára való belépéskor

 

4. Az intézményegységekkel való kapcsolattartás rendje

A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles az intézményegységgel való kapcsolattartás rendjét.

 

A kapcsolattartás rendje az óvodával

A kapcsolattartás rendjével szemben támasztott követelmények:

– Az intézménynek az óvodával folyamatos, napi kapcsolatot kell fenntartania.

– Az intézményvezető a kapcsolattartásnál köteles figyelembe venni azt, hogy:

– az egyes vezetői döntéseinél, illetve vezetői jogkörében eljárva az intézményegységet, illetve annak dolgozóit hátrányos megkülönböztetés nem érheti,

– Az intézményegység vezetői kötelesek minden intézményvezetői jogkörrel kapcsolatos fontos eseményt, körülményt, tényt időben jelezni az intézményvezető felé.

A kapcsolattartás formái:

• személyes megbeszélés, tájékoztatás,
• telefonos egyeztetés, jelzés,
• írásos tájékoztatás,
• értekezlet,
• az intézményegység ellenőrzése stb.

 

A kapcsolattartás rendje a tagintézménnyel

A kapcsolattartás rendjével szemben támasztott követelmények:

– Az intézménynek a tagintézménnyel folyamatos, napi kapcsolatot kell fenntartania.

– Az intézményvezető a kapcsolattartásnál köteles figyelembe venni azt, hogy:

– az egyes vezetői döntéseinél, illetve vezetői jogkörében eljárva az intézményegységet, illetve annak dolgozóit hátrányos megkülönböztetés nem érheti,

– Az intézményegység vezetői kötelesek minden intézményvezetői jogkörrel kapcsolatos fontos eseményt, körülményt, tényt időben jelezni az intézményvezető felé.

A kapcsolattartás formái:

• személyes megbeszélés, tájékoztatás,
• telefonos egyeztetés, jelzés,
• írásos tájékoztatás,
• értekezlet,
• az intézményegység ellenőrzése stb.

 

A kapcsolattartás rendje a konyhával

A kapcsolattartás rendjével szemben támasztott követelmények:

– Az intézménynek a konyhával folyamatos, napi munkakapcsolatot kell fenntartania. Ez az étkezések megszervezése, felügyelete és a főzés gazdasági és pénzügyi megszervezéséből áll elsősorban. A napi munkakapcsolat a Gazdasági vezető, az Igazgatóhelyettes és a Vezető óvónő közötti információcsere, a térítési díjak fizetésének megszervezésére épül.

– Az intézményvezető a kapcsolattartásnál köteles figyelembe venni azt, hogy:

– az egyes vezetői döntéseinél, illetve vezetői jogkörében eljárva az intézményegységet, illetve annak dolgozóit hátrányos megkülönböztetés nem érheti,

– az intézmény munkáját, rendezvényeit úgy kell megszerveznie, irányítania, hogy az intézményi étkeztetés úgy az iskolások, mint az óvodások tekintetében zökkenőmentes legyen, és a konyha is meg tudjon felelni az elvárásoknak. A munkahelyi vendéglátás a szabad kapacitás kihasználása és a gazdaságosabb működés érdekében az intézményen kívüli értékesítésre is kiterjed. Mértékét az igények és a gazdaságosság mérlegelésével az intézményvezető határozza meg.

A kapcsolattartás formái:

– személyes megbeszélés, tájékoztatás, (főszakács, élelmezésvezető)

– írásos tájékoztatás,

– értekezlet,

– az intézményegység ellenőrzése stb.

 

 

5. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendje

 

A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetére a helyettesítés rendjére vonatkozó rendelkezéseket.

A nevelési-oktatási intézmény vezetője az alábbiak szerint köteles gondoskodni arról, hogy ő, vagy helyettesének akadályoztatása esetén a:

– vezetői,

– vezetőhelyettesi

feladatokat ellássák.

Ha egyértelművé válik, hogy

a) az intézmény vezetője a szükséges vezetői intézkedéseket akadályoztatása (pl. betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudja megtenni, a vezetői feladatokat az intézményvezető-helyettesnek kell ellátnia;

b) az intézményvezető helyettese a szükséges, vezető helyettes feladatkörébe tartozó teendőket akadályoztatása (pl.: betegsége, egyéb távolléte stb.) miatt nem tudja ellátni, az intézményvezető helyettesi feladatokat az intézményvezető által megbízott személynek kell ellátnia.

 

A vezető, illetve a vezető helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások:

– a helyettesek csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatják meg a vezető, vezető helyettes helyett,

– a helyettes csak olyan ügyekben járhat el, melyek gyors intézkedést igényelnek, halaszthatatlanok, s amelyeknek a helyettesítés során történő ellátására felhatalmazást kapott,

– a helyettesítés során a helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a helyettesített vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet.

Tartós távollét esetén (több mint 5 munkanap) a helyettest írásban kell megbízni a vezetői feladatok helyettesítésével, és ekkor az érvényes jogszabályban meghatározott munkadíjat kell számára elszámolni.

 

6. A vezetők és az iskolaszék, valamint az óvodai, iskolai szülői szervezetet (közösség) közötti kapcsolattartás formája

 

A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a vezetők és az iskolaszék, az óvodaszék, a kollégiumi szék, valamint az óvodai, iskolai, kollégiumi szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás rendjét.

 

Napköziotthonos óvoda

 

A vezetők és a szülői szervezet közötti kapcsolattartás rendje

Az intézményben a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői szervezetet hozhatnak létre.

Amennyiben szülők szülői szervezetet, szervezeteket létrehoztak, azok nevét, megalakításának időpontját a. melléklet tartalmazza.

A vezetőknek biztosítani kell, hogy a szülői szervezet:

– az óvodai nevelési év rendjét annak elfogadása előtt véleményezze – a nevelési év rendjére vonatkozó dokumentumot a szülői szervezetnek úgy kell átadni, hogy legalább 7 nap rendelkezésre álljon a véleményalkotásra;

– amennyiben az óvodában óvodaszék nem működik, véleményt mondhasson a nevelési-oktatási intézményben folyó hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásáról. A véleményalkotásra legalább 5 napot kell biztosítani;

A szülői szervezet köteles véleményezési jogkörében eljárva írásban nyilatkozni.

Az intézmény vezetőjének feladata a szülői szervezettel való együttműködés.

 

 

 

Általános iskola

A vezetők és az

iskolai szülői szervezet (közösség) közötti kapcsolattartás rendje

 

1. A vezetők és a szülők  közötti kapcsolattartás

A nevelési-oktatatási intézmény vezetőjének feladata a szülői munkaközösséggel való együttműködés

Az együttműködés és kapcsolattartás során:

– a vezetők feladata a szülői munkaközösség jogainak gyakorlásához szükséges:

– információs bázis megadása (Az információ bázis megadása alatt kell érteni valamennyi nyilvános, az intézmény működésével kapcsolatos irat, dokumentum hozzáférésének biztosítását. Közvetlenül rendelkezésre kell bocsátani azokat az iratokat, dokumentumokat, melyek a szülői munkaközösség jogainak /pl. véleményezési, javaslattevő, illetve egyetértési/ gyakorlásához szükségesek.),

– iskolai helyiség biztosítása a szükséges berendezési tárgyakkal;

– a szülői munkaközösség feladata, hogy éljen a jogszabály és az iskola más, belső szabályzataiban megadott jogosítványaival, s jogainak gyakorlásával:

– segítse az intézmény hatékony működését,

– támogassa a vezetők irányítási, döntési tevékenységét.

A szülői munkaközösség kiemelt feladata, hogy:

a) javaslatot tegyen az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, különösen:

– az intézmény irányítását érintő kérdésekben,

– a vezető személyével kapcsolatos kérdésekben,

– az intézmény egészét, vagy a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben;

b) egyetértési jogot gyakoroljon

– a jogszabályban meghatározott kérdésekben a szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor

– a házirend elfogadásakor

A szülői munkaközösség véleményt nyilváníthat:

– a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben – így a pedagógiai program elfogadása előtt. E jog gyakorlásához az iskola vezetője, illetve az általa kijelölt pedagógus köteles tájékoztatást adni a programhoz. A tájékoztatás adása a szülői munkaközösség kérése alapján történhet.

A szülői munkaközösség és a vezetők kapcsolattartásának egyik speciális eszköze a nevelőtestület összehívásának kezdeményezési joga. A szülői munkaközösség által a nevelőtestület összehívására tett kezdeményezésről a nevelőtestület dönt.

A szülői munkaközösség és a vezetők kapcsolattartási formái:

– szóbeli személyes megbeszélés,

– értekezletek,

– írásbeli tájékoztatók,

– a szülői munkaközösség nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek,

– dokumentum, irat a szülői munkaközösség által gyakorolt jogok írásba foglalásával.

 

 

A nevelési illetve pedagógiai programról való tájékoztatás kérés szabályai

 

A tájékoztatás kérés iránti igény bejelentésének helye:

Az intézmény három feladatkörében elkülöníthető programmal rendelkezik.

• Általános iskolai pedagógiai program és részeként helyi tanterv
• Helyi Óvodai Nevelési Program

Az intézmény fenti szakmai programjai nyilvánosak. Megismeréséhez minden intézményi partnernek joga van.

Az intézményvezetőnek bejelentett igény alapján, egyeztetett időpontban az intézményben kell biztosítani a programok tartalmáról való tájékozódási lehetőséget. Ehhez az intézménynek minden segítséget meg kell adnia.

 

7. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések

 

A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket.

Az intézmény a közoktatásról szóló törvény 57. § (4) bekezdésének figyelembe vételével a következők szerint szabályozza a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházására, továbbá a feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezéseket.

 

 

Napköziotthonos óvoda

 

A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a feladatok ellátásával megbízott beszámoltatása

 

A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit:

– foglalkozási program elfogadása,

– a szervezeti és működési szabályzat elfogadása.

A nevelőtestület átruházhatja a következő jogköreit

1.) döntési jogkörét:

a) Az óvoda éves munkatervének elkészítése;

b) Az óvoda munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása;

c) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása;

d) a házirend elfogadása;

e) az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása;

f)       jogszabályban meghatározott más ügyek.

 

2. Véleménynyilvánítási jogkörét:

a) Az óvoda működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben,

b) az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során,

c) az intézményvezető-helyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt,

d) Az óvoda költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megszervezésében,

e) Az óvoda beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában,

f) más, a fenti pontokban nem szereplő, de jogszabályban meghatározott esetekben.

3. Javaslattételi jogkörét – a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos – valamennyi kérdésben.

A nevelőtestület által átruházott jogköröket a megbízottak megjelölésével az éves munkaterv tartalmazza.

Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár.

 

Általános iskola

 

A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a feladatok ellátásával megbízott beszámoltatása

A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja:

– a szakmai munkaközösségre,

– a diákönkormányzatra.

A nevelőtestület nem ruházhatja át a következő jogköreit:

– pedagógiai program elfogadása,

– a szervezeti és működési szabályzat elfogadása.

 

A nevelőtestület átruházhatja a következő jogköreit:

1.) döntési jogkörét:

a) Az iskola éves munkatervének elkészítése;

b) Az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása;

c) a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása;

d) a házirend elfogadása;

e) a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása;

f) a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása;

g) az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása;

h) jogszabályban meghatározott más ügyek.

2. Véleménynyilvánítási jogkörét:

a) Az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben,

b) a tantárgyfelosztás elfogadása előtt,

c) az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során,

d) az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt,

e) Az iskola költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megszervezésében,

f) Az iskola beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában,

g) az iskolai felvételi követelmények meghatározásnál,

h) más, a fenti pontokban nem szereplő, de jogszabályban meghatározott esetekben.

3. Javaslattételi jogkörét – az iskola működösével kapcsolatos – valamennyi kérdésben.

A nevelőtestület által átruházott jogköröket a megbízottak, az átruházás időtartamának megjelölésével, nevelőtestületi határozattal hozhatja meg, melyet jelen szabályzat mellékleteként kell kezelni.

Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár.

 

8. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja, beleértve a gyermekjóléti szolgálattal, valamint az iskola-egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást

A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a külső kapcsolatok rendszerét, formáját és módját, beleértve a gyermekjóléti szolgáltatóval, valamint az iskola egészségügyi ellátást biztosító egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartást.

 

Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart:

a) egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel:

– a fenntartóval,

– más oktatási intézményekkel,

– az intézményt támogató szervezetekkel;

b) a gyermekjóléti szolgálattal;

c) az egészségügyi szolgáltatóval;

d) egyéb közösségekkel:

– az intézménnyel jogviszonyban állók hozzátartozóival,

– a település egyéb lakosaival.

 

8.A/ Egyes kiemelt intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás

8.A .1. A fenntartóval való kapcsolat:

Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki:

– az intézmény átszervezésére, megszüntetésére,

– az intézmény tevékenységi körének módosítására,

– az intézmény nevének megállapítására,

– az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére (elsősorban a költségvetésre, költségtérítésekre, a szociálisan adható kedvezményekre stb.),

– az intézmény ellenőrzésére:

– gazdálkodási, működési törvényességi szempontból,

– szakmai munka eredményessége tekintetében,

– az ott folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, valamint

– a tanuló és gyermekbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedések tekintetében,

– az intézményben folyó szakmai munka értékelésére.

Az intézmény és a fenntartó kapcsolata eseti:

– az intézmény SZMSZ-e jóváhagyása és módosítása, a nevelési illetve pedagógiai programja jóváhagyása tekintetében.

A fenntartóval való kapcsolattartás formái:

– szóbeli tájékoztatás adás,

– írásbeli beszámoló adása,

– egyeztető tárgyaláson, értekezleten, gyűlésen való részvétel,

– a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából,

– speciális információ szolgáltatás az intézmény pénzügyi-gazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan.

8.A 2. Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás

Az intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakíthat ki.

A kapcsolatok lehetnek:

– szakmai,

– kulturális,

– sport és egyéb jellegűek.

A kapcsolatok formái:

– rendezvények,

– versenyek.

A kapcsolatok rendszeressége a kapcsolatok jellegétől függően alakulhat.

A kapcsolatok megjelenhetnek anyagi téren is, az intézmények egymásnak kedvezményeket biztosíthatnak egyes eszközeik értékesítésénél, illetve ingó és ingatlan vagyontárgyaik használatba adásakor.

 

8.A .3. Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás

Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy:

– a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény

– anyagi helyzetéről,

– támogatással megvalósítandó elképzeléséről, és annak előnyeiről,

– az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége stb. egyértelműen megállapítható legyen; a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen.

Az intézményvezető feladata, hogy az intézmény számára minél több támogatót szerezzen, s azokat megtartsa.

 

8.B.) A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás

 

Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a:

– gyermekjóléti szolgálattal, illetve

– gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más:

– személyekkel,

– intézményekkel és

– hatóságokkal.

Az intézmény segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, ha a gyermeket veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni.

Az intézmény a gyermekjóléti szolgálattal közvetlen kapcsolatot tart fenn.

A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai:

– a gyermekjóléti szolgálat értesítése – ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja,

– esetmegbeszélés – az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére,

– a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget,

– előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére.

 

8.C.) Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás

Az intézmény a gyermek mindennapos, rendszeres egészségügyi felügyeletét egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg.

Az egészségügyi szolgáltatóval az intézménynek folyamatos kapcsolata van.

A szolgáltatatást a szolgáltató szolgáltatási szerződés alapján biztosítja az intézménynek.

A kapcsolattartás részletes formáját, módját a szerződésben az intézményben jelentkező jogos igények szerint kell rendezni.

 

8.D/) Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása

Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartására a közösségi szervező, kulturális és sport tevékenység jellemző. Összetartó szerepe jelentős.

A külső kapcsolattartás a hagyományos rendezvényekben, illetve más jellegű programokban jelenik meg.

 

9. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok

A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat.

Az ünnepélyek, megemlékezések rendje

Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra.

Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét az ünnepély, megemlékezés nevének és az irányadó, hozzávetőleges időpontjának megjelölésével a minden évben kiadott miniszteri utasítást is figyelembe véve az éves munkaterv tartalmazza, amit a tanév első nevelőtestületi értekezletén kell elfogadni a nevelőtestületnek.

Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket is a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg.

A hagyományápolással kapcsolatos feladatok

A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, illetve ellátottjának a feladata.

A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének:

– megőrzése, illetve

– növelése.

A hagyományápolás elsősorban a nevelőtestület feladata, tagjai közreműködése révén gondoskodik arról, hogy az intézmény hagyományai fennmaradjanak.

A hagyományápolás eszközei:

– ünnepségek, rendezvények,

– egyéb kulturális versenyek,

– egyéb sport versenyek,

– egyéb eszközök (pl.: kiadványok, újságok stb.).

Az intézmény hagyományai érintik:

– az intézmény ellátottjait (gyermekeket/tanulókat),

– a felnőtt dolgozókat,

–          a szülőket.

Az intézmény hagyományápolása körébe tartozó konkrét rendezvények nevét, a rendezvénnyel érintettek körét, valamint a rendezvény várható időpontját az éves munkatervben kell rögzíteni.

 

A hagyományápolás érvényesülhet továbbá az intézmény:

– jelkép használatával (zászló, jelvény stb.),

– tanulók/gyermekek ünnepi viseletével,

– az intézmény belső dekorációjával.

A nevelőtestület feladata, hogy a meglévő hagyományok ápolásán túl újabb hagyományokat teremtsen, majd gondoskodjon az újonnan teremtett hagyományok ápolásáról, megőrzéséről is.

 

 

10. A gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések

A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezéseket.

A fenti jogszabályi kötelezés alapján, figyelembe véve a hivatkozott rendelet 20.§-ában foglaltakat az alábbiak szerint kerül szabályozásra a gyermek, tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolási rendje:

Napköziotthonos óvoda

Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell.

A mulasztást akkor kell igazoltnak tekinteni, ha:

– a szülő előzetesen bejelentette az óvónőnek, hogy gyermekét nem viszi el az óvodába,

– a gyermek beteg volt, és ezt a tényt a szülő az orvosi igazolás óvónő részére való átadásával igazolja. Az igazolást a gyógyult gyermek közösségbe vitelének első napján kell átadni.

– a gyermek hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott óvoda látogatási kötelezettségének eleget tenni.

 

Általános iskola

Ha a tanuló a tanítási óráról távol marad, mulasztását igazolnia kell.

A mulasztást akkor kell igazoltnak tekinteni, ha:

1. A kiskorú tanuló a szülő írásbeli kérelmére – engedélyt kap a távolmaradásra.

A szülő tanévenként 3 tanítási napot igazolhat. A szülő a tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt köteles kérni, amennyiben a távollét a jellege miatt előre látható, nem hirtelen esemény.

Az előzetes távolmaradási engedély megadásáról, illetve elutasításáról:

– a 3 napig terjedő időszakra a tanuló osztályfőnöke,

– a 3 napot meghaladó időszakra az intézmény vezetője dönt.

A döntésről a szülőt írásban tájékoztatni kell.

A döntésnél figyelembe veendő szempontok:

– a tanuló korábbi mulasztásainak száma és jellege,

– a távollétnek a tanuló tanulmányaira gyakorolt várható hatása.

A szülő a tanuló előre nem látható mulasztását utólag igazolhatja, ún. igazolási kérelemmel. E kérelem elbírálásának szabályai értelemszerűen megegyeznek az előzetes távolmaradási engedélyre vonatkozó szabályokkal.

2.Ha a tanuló beteg volt, és ezt a tényt a szülő, illetve a tanuló az osztályfőnök felé orvosi igazolás átadásával igazolja. Az igazolást a gyógyult gyermek közösségbe visszakerülésének első napján kell átadni.

3. A tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni.

11. A térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések

A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a térítési díj, tandíj befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezéseket.

Az egyes térítési díjféleségekre vonatkozó szabályokat az 11/1. számú melléklet tartalmazza.

Az egyes tandíjakra vonatkozó szabályokat a 11/2. számú melléket tartalmazza.

Az általános iskolai oktatás keretében, pl. technika órán készített tárgyakat, kérésére át lehet adni az ezeket készítő tanulónak. Indokolt esetben a felhasznált anyagok természetben, vagy beszerzési értéken megtérítése mellett adható ki munkadarab. Erre a tanulót kötelezni nem lehet.

 

 

11/1. számú melléklet:

 

Az étkezési térítési díjának befizetésére és visszafizetésére vonatkozó rendelkezések

1/ A térítési díj befizetése

A térítési díj befizetésének módja:

– készpénz,

– készpénzátutalási megbízás (csekk).

 

A térítési díj befizetésének határideje:

– tárgyhónap 15-e

A befizetés bonyolítási módja:

a) készpénzfizetés esetén:

– az intézmény pénztárába a pénztári óráknak megfelelően,

b) készpénz-átutalási megbízás (csekk)

 

2/ A térítési díj visszatérítése

A térítési díj visszatérítése

– a következő esedékes térítési díj összegéből levonásra kerül, így külön visszatérítés nem történik,

– készpénzben az intézményi jogviszony megszűnését követően történik, az érintett írásbeli értesítését követően.

 

11/2. számú melléklet:

 

Az oktatás tandíjának befizetésére és visszafizetésére vonatkozó rendelkezések

 

Az intézmény beirt tanulói nem fizetnek tandíjat.

Tandíj szabható ki, a Magyarországon tanuló, nem magyar állampolgárok után, a K.t. 110..§ (5) szerint.

A tandíj befizetése

A tandíj befizetésének módja:

– készpénz,

– átutalás,

– készpénz-átutalási megbízás (csekk).

A tandíj befizetésének határideje:

– határozat szerint

 

12. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendjét.

A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét, mint ingyenesen igénybe vehető szolgáltatást az intézmény biztosítani köteles.

Az egészségügyi ellátás:

– az iskolaorvos és

– a védőnő

együttes szolgáltatásából áll.

Az egészségügyi ellátásban közreműködik még:

– a fogorvos és a fogászati asszisztens.

 

 

Az egészségügyi ellátás rendje:

 

a) Iskolaorvosi és védőnői szolgáltatás

A fenntartó a körzeti egészségügyi ellátás keretében szerződéssel rendelkezik, melynek része az iskola-egészségügyi ellátás biztosítása, úgy az iskola, mint az óvoda tekintetében.

A fentiek keretében évente ellátási terv készül az iskolaorvosi és védőnői feladatok tételes megtervezése céljából.

 

B.) Iskolafogászati ellátás

A fenntartó a 679/2002. számú szerződése tartalmazza az iskolafogászat ellátási kötelezettséget, és annak részletes szabályait.

Az iskola-egészségügyi ellátásban közreműködik:

–          a fogorvos és a fogászati asszisztens.

–          a háziorvos

–          védőnő

 

13. Az intézményi védő, óvó előírások

 

A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles az intézményi védő, óvó előírásokat.

 

Napköziotthonos óvoda

 

Általános előírások

 

A gyermekekkel

– az óvodai nevelési év, valamint

– szükség szerint, a foglalkozás, kirándulás stb. előtt

ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat.

Védő-óvó előírás:

– az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás,

– a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások,

– a tilos és az elvárható magatartásforma

meghatározása, ismertetése.

A védő-óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni.

Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell.

Az óvoda házirendjében kell meghatározni azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a gyermekeknek az óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk.

 

A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok

 

Az intézmény vezetőjének feladata, hogy ellenőrizze:

– hogy az óvodában keményforrasztás, ív és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével nem végezhető;

– hogy az intézmény területén a gyermekekre veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet;

– hogy a gyermekek elektromos áramütés elleni védelme folyamatosan biztosítva legyen – az ajzatok vakdugózásával, illetve a hálózat megfelelő védelmével;

– hogy a gyermekek az épület számukra veszélyforrást jelentő helyiségeibe ne juthassanak be.

A pedagógusok feladata, hogy:

-haladéktalanul jelezzék az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melynek ellenőrzésében az intézményvezetők felelősek;

– a mindennapos tevékenységük során fokozottan ügyeljenek az elektromos berendezések használatára, kezelésére. A különböző berendezéseket úgy tárolják, hogy azokhoz a gyermekek ne férhessenek hozzá;

– javaslatot tegyenek az óvoda épületének és a csoportszobák még biztonságosabbá tételére.

Az óvoda nem pedagógus alkalmazottjainak feladata, hogy

– a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére,

– a veszélyforrást jelentő munkahelyüket mindig zárják stb.

 

A gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok

Az intézményvezető feladatai:

1. Kijelöli azt a személyt, aki a gyermekbaleseteket nyilvántartja;

2. Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok:

– intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, e balesetekről jegyzőkönyvet vetet fel, majd a kivizsgálást követően, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldi a fenntartónak, valamint átadja a gyermek szülőjének (egy példány megőrzéséről gondoskodik),

– ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, akkor e tényről az okok ismertetésével jegyzőkönyvet készíttet.

3. Súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok:

– azonnal jelenti a balesetet az intézmény fenntartója felé,

– gondoskodik a baleset legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy bevonásával történő kivizsgálásáról.

Súlyos az a gyermekbaleset, amely:

– a sérült halálát (halálos baleset az is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült – orvosi szakvélemény szerint – a balesettel összefüggésben életét vesztette)

– valamely érzékszerv (érzékelő képesség) elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását

– orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást,

– súlyos csonkulást (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek),

– a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart okozott./

4. Lehetővé teszi az óvodai szülői szervezet részvételét a gyermekbalesetek kivizsgálásában.

5. Intézkedik minden gyermekbalesetet követően a megelőzésről, azaz arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg.

A pedagógusok feladata:

1. Az intézményvezető utasítására a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése.

2. Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok   intézményvezető utasítására:

– közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetek haladéktalan kivizsgálásában,

– e balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel,

– jegyzőkönyvet készít, ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható,

3. Súlyos balesetekkel kapcsolatban:

– a balesetet jelenti az intézményvezetőnek, illetve az intézményvezető távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a balesetet jelentéséről,

– közreműködik a baleset kivizsgálásában.

4. Közreműködik az óvodaszék, ennek hiányában az óvodai szülői szervezet tájékoztatásában, és a gyermekbalesetek kivizsgálásában való részvétele biztosításában.

5. Intézkedést javasol minden gyermekbalesetet követően a megelőzésre; az intézményvezető megelőzéssel kapcsolatos utasításait végrehajtja.

Nem pedagógus alkalmazott:

–          az intézményvezető utasításának megfelelően működik közre a gyermekbaleseteket követő feladatokban.

 

Általános iskola

 

Általános előírások

 

A tanulókkal:

– az iskolai tanítási év, valamint

– szükség szerint tanóra, foglalkozás, kirándulás stb. előtt

ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat.

– az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírás,

– a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások,

– a tilos és az elvárható magatartásforma

meghatározása, ismertetése.

A védő-óvó előírásokat a tanulók életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni.

Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell.

Az iskola házirendjében kell meghatározni azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a tanulóknak az iskolában való tartózkodás során meg kell tartaniuk.

 

A tanulóbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok

 

Az intézmény vezetőjének feladata, hogy ellenőrizze:

– hogy az intézményben keményforrasztás, ív és lánghegesztés, ipari gázpalack, illetve tartály felszerelése az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével nem végezhető;

– hogy az intézmény területén tanulók által elérhető helyen a tanulókra veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett lehet;

– hogy az intézményben a tanulók a következő gépeket, eszközöket ne használják, használhassák:

– jogszabályban, használati utasításban veszélyesnek minősített gépek, eszközök;

– hogy az intézmény tízévesnél idősebb tanulói csak pedagógus felügyelete mellett használhassák, használják a következő eszközöket, gépeket:

villamos fúrógép, barkácsgép törpefeszültséggel működő forrasztópáka, 220 V feszültséggel működő, kettős szigetelésű, ún. „pillanat”- forrasztó páka, villamos háztartási gépek (tűzhely, főzőlap, kávéfőző, kávédarálógép, robotgép, vasaló, varrógép stb.);

– hogy csak pedagógus felügyelete mellett használható a számítógép.

A krónikusan beteg, valamint a testi, értelmi és érzékszervi fogyatékos tanulók esetében az iskolaorvos véleményezése alapján a biztonsági előírások kibővítése szintén az intézményvezető feladata.

A pedagógusok feladata, hogy:

– haladéktalanul jelezzék az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melynek ellenőrzésére az intézményvezető felelős,

– gondoskodjanak a tanulók biztonságáról.

 

Az iskola nem pedagógus alkalmazottjainak feladata, hogy:

– a munkaterületükön fokozott óvatossággal járjanak el, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére,

– a veszélyforrást jelentő anyagokat és munkahelyüket mindig zárják stb.

 

A tanulóbalesetek esetén ellátandó feladatok

 

Az intézményvezető feladatai:

1. Kijelöli azt a személyt, aki a tanulóbaleseteket nyilvántartja;

2. Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok:

– intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, e balesetekről jegyzőkönyvet vetet fel, majd a kivizsgálást követően, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig megküldi a fenntartónak, valamint átadja a tanuló szülőjének (nagykorú tanuló esetén a tanulónak) – egy példány megőrzéséről gondoskodik;

– ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, akkor e tényről az okok ismertetésével jegyzőkönyvet készíttet.

3. Súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok:

– a balesetet azonnal jelenti az intézmény fenntartója felé,

– gondoskodik a baleset legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy bevonásával történő kivizsgálásáról.

/Súlyos az a tanulóbaleset, amely:

– a sérült halálát (halálos baleset az is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült – orvosi szakvélemény szerint – a balesettel összefüggésben életét vesztette)

– valamely érzékszerv (érzékelő képesség) elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását

– orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást,

– súlyos csonkulást (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek),

– a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart okozott./

4. Lehetővé teszik az iskolaszék, ennek hiányában az iskolai szülői szervezet és a diákönkormányzat részvételét a tanulóbalesetek kivizsgálásában.

5. Intézkedik minden tanulóbalesetet követően a megelőzésről, azaz arról, hogy a megtörtént balesethez hasonló eset ne történhessen meg.

A pedagógus feladata:

Az intézményvezető utasítására a baleseti nyilvántartás vezetése.

1.Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok az intézményvezető utasítására:

– közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásában,

– e balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel,

– jegyzőkönyvet készít, ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható,

3. Súlyos balesetekkel kapcsolatban:

– a balesetet azonnal jelenti az intézményvezetőnek, illetve az intézményvezető távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a balesetet jelentéséről,

– közreműködik a baleset kivizsgálásában.

4. Közreműködik az iskolaszék, ennek hiányában az iskolai szülői szervezet és diákönkormányzat tájékoztatásában, és a tanulóbalesetek kivizsgálásában való részvétele biztosításában.

5. Intézkedést javasol minden tanulóbalesetet követően a megelőzésre, az intézményvezető megelőzéssel kapcsolatos utasításait végrehajtja.

Nem pedagógus alkalmazott:

– az intézményvezető utasításának megfelelően működik közre a tanulóbaleseteket követő feladatokban.

 

14. A rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők

A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles a rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendőket.

 

A rendkívüli esemény észlelésekor, tudomásra jutásakor haladéktalanul tájékoztatni kell az intézményvezetőt.

Az intézményvezető a rendkívüli esemény jellegének megfelelően

a) haladéktalanul értesíti:

– az érintett hatóságokat,

– a fenntartót,

– a szülőket;

b) megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amelyek a gyermekek, tanulók védelmét, biztonságát szolgálják.

Rendkívüli eseménynek számít különösen:

– a tűz,

– az árvíz,

– a földrengés,

– bombariadó,

– egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelő munkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény.

Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell az intézmény kiürítéséről, amely a tűzvédelmi szabályzat szerinti terv szerint kell, hogy történjen.

Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli események bekövetkeztekor az intézményvezető a pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt.

 

15. Azok az ügyek, melyekben a szülői szervezetet (közösséget) a szervezeti és működési szabályzat véleményezési, egyetértési joggal ruházza fel

 

A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles azokat az ügyeket, melyekben a szülői szervezetet (közösséget) e szabályzat véleményezési, illetve egyetértési joggal ruházza fel.

A szülői szervezetet a vonatkozó jogszabályok alapján megilletik a következő jogok:

a) véleményezési jog:

– munkaterv véleményezése – a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 2. § (1) bekezdése alapján,

– ha az intézményben nem működik iskolaszék, akkor minden olyan kérdésben, melyben jogszabály rendelkezése alapján az iskolaszék egyetértési jogot gyakorolna, ezt a szülői szervezet gyakorolhatja a 11/1994. (VI. 8.) MKM. rendelet 30/A. § alapján,

b) egyetértési jog:

– egyetértési jog illeti meg a szülői szervezetet a pedagógiai programmal kapcsolatos tájékoztatás adásra vonatkozó szabályozása terén – a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 8. § (5) bekezdése alapján.

– a tankönyvtámogatás módjáról a nevelőtestület dönt, az iskolaszék az iskolai szülői szervezet és az iskolai diákönkormányzat véleményének meghallgatásával – közoktatásról szóló törvény 118. § (5) bekezdése.

– ha nem működik iskolaszék, akkor egyetértési jog illeti meg a szülői szervezetet a pedagógiai programmal kapcsolatos tájékoztatás adásra vonatkozó szabályozása terén – a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 8. § (5) bekezdése alapján,

–          az első tanítási óra 8 óránál legfeljebb negyvenöt perccel korábban megkezdése tárgyában – a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 9. § (1) bekezdése alapján.

16. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje, formája, a vezetők közötti feladatmegosztás, a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje

A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles

– a vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás

– rendjét, – formáját

– a vezetők közötti feladatmegosztás rendjét,

– a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendjét.

 

16.1. A vezetők és a szervezeti egységek közötti kapcsolattartás

(A vezetőket, és a szervezeti egységeket az SZMSZ I. része tartalmazza, ezért itt újra szabályozásra nem kerül.)

Vezetői szint	Szervezeti egység	Rendje és formája	Egyéb
Magasabb vezetői szint (intézmény-vezető)	Általános iskola	– Értekezletek – Csoportos megbeszélések – Egyéni beszélgetések, beszámolók, tájékoztatás – Egyéb írásbeli kapcsolattartás
	Napköziotthonos óvoda:	– Értekezletek – Csoportos megbeszélések – Egyéni beszélgetések, beszámolók, tájékoztatás – Egyéb írásbeli kapcsolattartás

 

	Gazdasági csoport	Értekezletek ideje, rendszeressége: Egyéni beszélgetések, beszámolók Csoportos megbeszélések Egyéb írásbeli kapcsolattartás
Vezetői szint   Gazdasági vezető	Főzőkonyha Élelmezésvezető	Csoportos megbeszélések Egyéni beszélgetések, beszámolók, tájékoztatás ideje, rendszeressége: Egyéb írásbeli kapcsolattartás, adatátadás

 

 

 

16.2. A vezetők közötti feladatmegosztás

A vezetők feladatait, hatásköreit a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, ezn túlmenően a munkaköri leírás, valamint az intézmény szervezeti felépítéséből adódó feladatok határozzák meg.

 

Az intézmény vezetése és a vezetők feladatai

16.2. 1. Intézményvezető:

–     vezeti az intézményt, felelős az intézmény működéséért és gazdálkodásáért,

–     képviseli az intézményt külső szervek előtt,

–     tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi az intézmény szakmai és gazdasági működésének valamennyi területét,

–     gyakorolja a munkáltatói jogokat,

–     ellátja az intézmény működését érintő jogszabályokban, fenntartói  rendeletekben és döntésekben a vezető részére előírt feladatokat,

–     elkészíti, elkészítteti az intézmény SZMSZ-ét és más, kötelezően előírt szabályzatait, rendelkezéseit,

–     kapcsolatot tart a társintézményekkel, helyi, területi és országos szakmai szervezetekkel, intézményekkel,

–     támogatja az intézmény munkáját segítő testületek, szervezetek, közösségek tevékenységét,

–     folyamatosan értékeli a vezetés, a szervezeti egységek,  az intézmény tevékenységét, munkáját.

16.2. 2. Intézményvezető-helyettes:

–     az intézményvezető távolléte esetén az intézményvezető megbízása alapján ellátja a vezetői feladatokat,

–     ellátja az iskolai oktató-nevelő munka egyes területeinek (tanári ügyelet, tanulószoba, stb.) felügyeletét, irányítását, szervezi a helyettesítéseket, nyilvántartja és kimutatja a túlmunkavégzéseket, külön terv alapján óralátogatások és elemzések útján segíti a munka megfelelő színvonalának biztosítását.

–     elkészíti az órarendet és a tantárgyfelosztás kimutatását, nyilvántartja a tanulmányi versenyek jelentkezéseit és eredményeit.

–     előkészíti és irányítja a központi szervezésű teljesítmény méréseket.

–     az intézményvezető megbízása alapján képviseli az intézményt külső szervek előtt.

–     elkészíti az intézmény iratkezelési szabályzatát és ellenőrzi az iratkezelést.

16.2.3    Intézményvezető-helyettes,tagintézmény vezető:

–     ellátja az iskolai oktató-nevelő munka egyes területeinek (tanári ügyelet, tanulószoba, stb.) felügyeletét, irányítását, szervezi a helyettesítéseket, nyilvántartja és kimutatja a túlmunkavégzéseket, külön terv alapján óralátogatások és elemzések útján segíti a munka megfelelő színvonalának biztosítását.

–     elkészíti az órarendet és a tantárgyfelosztás kimutatását, nyilvántartja a tanulmányi versenyek jelentkezéseit és eredményeit.

–     előkészíti és irányítja a központi szervezésű teljesítmény méréseket.

–     az intézményvezető megbízása alapján képviseli az intézményt külső szervek előtt.

–     elkészíti az intézmény iratkezelési szabályzatát és ellenőrzi az iratkezelést.

–     ellátja az étkezők nyilvántartását és beszedi az étkezési díjakat.

 

16.2. 4. Gazdasági vezető: (*)

–     felelős az intézmény gazdasági és pénzügyi tevékenységéért, pénzügyi fegyelem megtartásáért,

–     elkészíti az intézmény költségvetését, gazdálkodásáról szóló beszámoló jelentéseit, gondoskodik az adatszolgáltatásról,

–     elkészíti, folyamatosan karbantartja az intézmény gazdasági, műszaki szabályzatait,

–     gyakorolja az ellenjegyzési jogkört az intézményvezető kötelezettségvállalása, utalványozása esetén,

–     kialakítja az anyaggazdálkodás rendjét, megszervezi és biztosítja az intézmény anyagellátását,

–     megszervezi a tárgyi eszközök, műszaki berendezések üzemeltetését, karbantartását, javítását,

–     szervezi az intézmény gazdasági, pénzügyi belső ellenőrzését,

–     kialakítja és szervezi az intézmény könyvviteli, elszámolási, vagyon-nyilvántartási, vagyonvédelmi rendjét, rendszerét.

 

16.2.4.1. A gazdasági vezető álláshely átmeneti betöltetlensége idejére az intézményfenntartó társulás jóváhagyásával,

az Intézmény a Nagyrécse-Csapi-Zalaújlak községek  Körjegyzőséggel

a pénzügyi-gazdasági feladatok ellátásra együttműködési  megállapodást kötött.

A megállapodás jelen Szervezeti és Működési Szabályzat szerves részét képezi az alábbiak szerint: (*)

 

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

 

amely létrejött a Nagyrécse-Csapi-Zalaújlak Községek Körjegyzősége (továbbiakban: Körjegyzőség) valamint Körzeti Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda Nagyrécse(továbbiakban: Intézmény) között a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008.évi törvény alapján a következő megállapodás jött létre

2009. szeptember hó 1. napjától Nagyrécse Körzeti Általános Iskola és Napköziotthonos Óvoda pénzügyi – gazdasági feladatainak ellátására:

 

Az együttműködés általános szempontjai

 

1. A Körjegyzőség és az Intézmény feladatellátása alapján önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Az együttműködés célja a hatékony, szakszerű, ésszerű és takarékos gazdálkodás szervezeti feltételeinek megteremtése.
2. Az együttműködés nem csorbíthatja az Intézmény gazdálkodási, szakmai döntésjogi rendszerét, önálló jogi személyiségét és felelősségét.
3. Mindazokat a gazdálkodási feladatokat, amelyeknek szervezeti és személyi feltételei az Intézménynél nincsenek meg, köteles a Körjegyzőség ellátni.
4. A Körjegyzőség gazdasági szervezete útján biztosítja a szabályszerű törvényes és ésszerű gazdálkodás feltételeit az Intézménynél.
5. A 4. pontban foglaltakat a Körjegyzőség elsősorban érvényesítési és ellenjegyzési jogkörének gyakorlásán keresztül és más a gazdasági folyamatokba beépített belső ellenőrzési feladatainak ellátása során biztosítja.
6. A Körjegyzőségnél a kötelezettségvállalási és utalványozási jogkört a körjegyző gyakorolja.
7. Az Intézménynél a kötelezettségvállalási és utalványozási jogkört az intézmény vezetője (helyettese) gyakorolja.
8. A Körjegyzőség köteles az Intézmény kiemelt előirányzatairól, – azon belül szakfeladatonkénti – előirányzat-nyilvántartást naprakészen vezetni rovat, tétel szinten.
9. A számviteli (főkönyvi) könyvelést a Körjegyzőség vezeti, és gondoskodik arról, hogy a számvitelben kellően elkülönüljenek egymástól az intézmény gazdasági eseményei.

10.  A készletekre vonatkozó nyilvántartást a Körjegyzőség által meghatározott formában az Intézmény vezeti, és arról negyedévente adatszolgáltatást teljesít a Körjegyzőség számára.

11.  Az Intézmény a Körjegyzőség iránymutatása alapján éves leltárt készít, és javaslatot tesz selejtezésre.

12.  A leltárértékelés a Körjegyzőség feladata, amely a nyilvántartások és tényleges készletek közötti eltérésekről kimutatást készít az Intézmény számára.

13.  Az Intézmény által teljesített adatszolgáltatások valódiságáért a saját nyilvántartási rendszerénél az Intézmény vezetője a felelős.

14.  A Körjegyzőség gondoskodik arról, hogy a gazdálkodással kapcsolatos állami, önkormányzati szabályozások eljussanak az Intézményhez, azok gyakorlati végrehajtását segítsék.

16.  A Körjegyzőség és az Intézmény önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv, önálló bankszámlával rendelkeznek.

 

Az együttműködés területei, feladatai a gazdálkodás során

 

1. Az éves költségvetés tervezése

 

1.1   A Körjegyzőség az Intézménnyel együttműködve figyelemmel kíséri az éves költségvetés teljesítését, és számításokat végez a következő évi intézményi előirányzatokra.

1.2   Előkészíti a tárgyalást a körjegyző és az intézményvezető között a költségvetési egyeztető tárgyalásra, a hatáskörében lévő információkat ehhez rendelkezésre bocsátja.

1.3   Segíti az intézmény vezetője által felvázolt szakmai feladatok pénzügyi igényeinek megállapítását, illetve a feltételrendszerének a meghatározását.

1.4   A Körjegyzőség előkészíti az Intézményfenntartói Társulási Tanács, illetve Társulás ülésére az intézmény költségvetéssel kapcsolatos előterjesztéseit (költségvetés, előirányzat módosítás, költségvetés időarányos végrehajtása, zárszámadás, stb.), a döntést követően gondoskodik annak a gesztor önkormányzat költségvetésébe való beépítéséről.

1.5   A Körjegyzőség a költségvetés elfogadását követően felfekteti az előirányzat-nyilvántartásokat szakfeladatonkénti, rovat, tétel bontásban.

 

2. Az éves költségvetési előirányzatok megváltoztatása

 

2.1. Az Intézmény vezetője az előirányzat-felhasználás és előirányzat-módosítás során egyeztet a Körjegyzőséggel.

2.1.1. Saját hatáskörben végrehajtott előirányzat-növelés esetében a megemelt rovatot és tételt szakfeladatonként közli a Körjegyzőséggel és egyúttal megjelöli az emelés fedezetét is (bevételi többlet teljesítése, vagy bevétel előírása)

2.1.2. A kiemelt előirányzatoknál a fedezet mellett a jogcímet is megjelöli. (határozatra, jogszabályra, önkormányzati rendeletre való hivatkozás.)

2.2. Az elrendelt előirányzat-módosítás végrehajtásáért az  intézményvezető  felel.

2.3. A kiemelt előirányzat-módosításról az Intézményvezető mindazokban az esetekben tájékoztatja a körjegyzőt, amikor az Intézményfenntartó Társulás/Tanács által jóváhagyott előirányzatokat érinti a módosítás.

 

3. A kiadások teljesítése, bevételek beszedése

 

3.1. A kötelezettségvállalások rendje

3.1.1. Az intézményvezető szolgáltatás nyújtására irányuló megrendeléseiket ellenjegyzés végett megküldi a Körjegyzőnek.

A kísérő belső bizonylaton megjelöli azt a szakfeladatot, rovattételt, amelynek terhére majd a kifizetést teljesíteni kell.

3.1.1.1. Amennyiben a kötelezettség-vállalásra a Körjegyző (meghatalmazottja) szerint nincs fedezet, „nem teljesíthető fedezethiány miatt” megjegyzéssel visszaküldi az Intézmény vezetőjének.

3.1.1.2. Ha a kötelezettség-vállalásnak van fedezete, akkor ellenjegyzi.

3.1.2. A kötelezettségvállalások hó végi nem teljesült állományában a Körjegyzőség dolgozója és az Intézményvezető egyeztet.

3.2. Az utalványozás rendje

3.2.1. Az Intézményi kifizetések, és a bevételek utalványozása az Intézményvezető (megbízottja) hatáskörébe tartozik.

3.2.1.1. Az Intézményvezető folyamatosan gyakorolja utalványozási jogkörét annak érdekében, hogy a kifizetések fizetési határidőben történhessenek.

3.2.1.2. Az utalványozás minden esetben írásban történik.

3.2.1.3. A számlát a kötelezettség-vállalás után a Körjegyző (meghatalmazottja) ellenjegyzi, és egyúttal intézkedik a kifizetés iránt.

3.2.1.4. Az utalványozott, felszerelt számlát a Körjegyzőség időrendi rendben tárolja.

3.3. Az ellenjegyzés rendje

3.3.1. A kötelezettség-vállalás és utalványozás ellenjegyzésére a Körjegyző (meghatalmazottja) jogosult.

3.3.2. Az ellenjegyzési jogkör gyakorolja a kötelezettség-vállalás ellenjegyzése előtt meggyőződik arról, hogy a szükséges fedezet az Intézménynél rendelkezésre áll-e, és nincs-e más akadálya a kötelezettség-vállalásnak.

3.3.3. Az ellenjegyzési jogkör gyakorlója, amennyiben valamilyen szabálytalanságot tapasztal, megtagadja az ellenjegyzést és ennek tényét, valamint indokait írásban közli az Intézmény vezetőjével.

3.3.4. Az utalványozás ellenjegyzése a kötelezettség-vállalás ellenjegyzésével azonos módon történik. Ha az utalványozás ellenjegyzője szabálytalanságot tapasztal, vagy nincs a kifizetésnek fedezete, megtagadja az ellenjegyzést, vagyis jelzi az utalványozónak, hogy nem jegyzi ellen a kifizetést. Ha az utalványozó ezek után is ragaszkodik a teljesítéshez, felvezeti az utalványra, hogy „az ellenjegyzés utasításra történt” és egyúttal írásban értesíti a körjegyzőt a részletes indokolás egyidejű kifejtésével.

 

4. A személyi juttatásokkal (munkabérekkel) és munkaerővel

való  gazdálkodás (bérgazdálkodás) szabályai.

4.1. Az intézmény vezetője önálló bérgazdálkodói jogkört gyakorolja, de a költségvetésben rendelkezésre álló keretet nem lépheti át.

4.2. Az Intézményfenntartói Társulás határozata, illetőleg a gesztor önkormányzat által a költségvetési rendelettel jóváhagyott létszámkerettel az Intézmény önállóan gazdálkodik.

4.3. Az Intézmény részére a Körjegyzőség havi előirányzatokhoz viszonyított teljesítésekről szakfeladatonként, összesített létszám- és bérnyilvántartást vezet a Körjegyzőség.

4.4. A Körjegyzőség biztosítja, hogy a munkaerő- bérgazdálkodás a jogszabályoknak, belső szabályzatoknak és az intézményfenntartó társulás (tanács), illetőleg a gesztor önkormányzat képviselőtestülete döntésének megfelelően történjen.

4.5. A bérmaradvány felhasználása az Intézmény irányító szerveinek kizárólagos hatáskörébe tartozik.

4.6. Előirányzatok közötti átcsoportosítás az Intézményfenntartói Társulás hatáskörébe tartozik.

 

5. Az egyéb nyilvántartások vezetésének rendje

5.1. A készletek analitikus nyilvántartását – ide értve a munkahelyeken használatban lévő készleteket is – az Intézmény végzi. Ennek során a bevételezések, felhasználások, más csökkenések és növekedések alapbizonylatait kiállítja, és folyamatosan egyeztet a főkönyvi könyveléssel.

5.2. A Körjegyző irányítása alapján az Intézmény elvégzi az év végi mérleg leltárfelvételeket, közreműködik a leltárak összesítésében és kiértékelésében.

5.3. Az Intézmény előkészíti és végrehajtja az esetleges selejtezéseket és gondoskodik azok előírásszerű bizonylatolásáról.

5.4. A nyilvántartási és selejtezési feladatok előkészítése és végrehajtása a leltározási és selejtezési szabályzat alapján történik.

 

6. A készpénzkezelés rendje

6.1. Az Intézménynél házipénztár működik

6.2. A házipénztár számítógépes program igénybevételével történik.

6.3. A készpénz-kifizetések szabályszerűségéért az Intézményvezetője felelős és gondoskodik egyben a pénz biztonságos tárolásáról.

 

7. A pénzügyi-gazdasági feladat ellátásának finanszírozása

A pénzügyi-gazdasági feladat ellátásának finanszírozási összegéről az Intézményfenntartói Társulás tagjai a társulási határozatban döntenek.

 

Hatálybalépés

Az együttműködési megállapodás az elfogadás napján lép hatályba, a rendelkezéseit azonban 2009. szeptember 01-től kell alkalmazni.

 

16.2. 4. Vezető óvónő:

–     szervezi, irányítja és ellenőrzi az óvoda szakmai munkáját,

–     az intézményvezető utasításának megfelelően elkészíti az óvoda éves munkaprogramját,

–     az óvoda szakmai tevékenységéről rendszeresen beszámol az intézmény vezetőnek,

–     segíti az intézményvezető személyzeti feladatainak ellátását, ellátja az ebben a körben átruházott feladatokat.

–     javaslatot tesz az óvoda munkarendjének kialakítására, szabadságolási és szűkség esetén helyettesítési tervet készít.

–     az óvoda vonatkozásában ellátja az anyagok és eszközök kezelését, ezek nyilvántartását.

–     kiadja az óvodai szakvéleményeket, szűkség esetén javaslatot tesz a nevelési tanácsadó szolgáltatásainak igénybe vételéről.

 

 

 

16.3. Szervezeti egységek közötti kapcsolattartás

A szervezeti egységek a folyamatos munkavégzés közben állandó munkakapcsolatban vannak egymással. A napi kapcsolaton túlmenően munkaszervezési információadási és kollektív jogaik érvényesítésének színtereként a további kapcsolattartási formáknak kell működni:

• Értekezletek
• Csoportos megbeszélések
• Egyéni beszélgetések, beszámolók, tájékoztatás
• Egyéb írásbeli kapcsolattartás

 

17. Egyéb jogszabály által szabályozandó – de más szabályozásban nem szabályozható – kérdések

 

A nevelési-oktatási intézmény a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdése alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles az egyéb jogszabály által szabályozandó – de más szabályozásban nem szabályozható – kérdéseket.

 

17. 1. Az iskolai könyvtár igénybevételének, működésének szabályait a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 6/C. § (2) bekezdése alapján az SZMSZ-ben kell meghatározni.

A könyvtárra vonatkozó szabályok a következők:

 

Az iskola könyvtárának működési rendje

17. 1.1. A könyvtár működtetésének szakmai követelményei

17. 1.1.1. A könyvtár működtetésének általános alapkövetelményei

a) A könyvtár helyiséggel szemben támasztott követelmények

– a könyvtár helyiség könnyen megközelíthető legyen a könyvtár használók számára;

– a könyvtár helyiség alkalmas legyen legalább egy iskolai osztály befogadására, a tanulók zavartalan könyvtárhasználatára,

– a könyvtár helyiségben a könyvállomány jelentős része szabadpolcos rendszerben elhelyezhető legyen.

b) A könyvtár működtetésének személyi feltételei:

– könyvtárat akkor lehet működtetni, ha a szervnél sor kerül könyvtáros tanár, vagy könyvtáros tanító foglalkoztatására.

A könyvtárban könyvtáros asszisztens az lehet, aki középiskolai végzettséggel és legalább középfokú könyvtárosi szakképesítéssel rendelkezik. A könyvtáros asszisztens a könyvtáros tanár irányításával közreműködik az állomány nyilvántartásba vételével, a raktári rend fenntartásával, az állomány megóvásával, a dokumentumok könyvtári felszerelésével, adatbevitelével kapcsolatos feladatok ellátásában, továbbá elláthat minden olyan feladatot, amely megfelel a szakmai végzettségének.

c) A könyvtári dokumentumokkal szemben támasztott követelmények

– a könyvtárban legalább háromezer könyvtári dokumentumnak meg kell lennie.

– a könyvtár gyűjteményének széleskörűen tartalmaznia kell azokat az információkat és információhordozókat, amelyekre az általános iskolai nevelő és oktató tevékenységhez szükség van.

– az intézmény számára vásárolt dokumentumokat könyvtári nyilvántartásba kell venni.

– a könyvtáron kívül elhelyezett dokumentumokról nyilvántartást kell vezetni.

d) A könyvtár működtetésének egyéb technikai feltételei:

A könyvtárnak rendelkeznie kell:

– legalább egy osztály elhelyezéséhez szükséges mennyiségű asztallal, és székkel,

– legalább egy CD vagy videó lejátszóval,

– a dokumentumok kiadásához szükséges eszközökkel, így

– a könyvtári dokumentumok megfelelő nyilvántartásával (könyvtár katalógussal szerző, illetve cím szerint) legalább papír alapon, lehetőség szerint számítógépes nyilvántartással is.

– a könyvtárhasználat nyilvántartásához szükséges eszközökkel, így a könyvtárhasználók által kölcsönzött könyvek nyilvántartásával.

– a könyvtárban a könyv dokumentumok legalább 60 %-ának  ún. szabadpolcos állványrendszerben való tárolási lehetőségével.

17. 1.1.2. A könyvtár nyilvántartási rendjének követelményei

A nyitvatartási rendjét úgy kell kialakítani, hogy az megfelelő legyen:

– a tanulók, valamint a

– pedagógusok részére is.

17. 1.1.3. A könyvtár működése során kapcsolattartás más könyvtárakkal

A könyvtárnak együtt kell működnie az iskola székhelyén működő közkönyvtárral.

17. 1.2. A könyvtár feladatai

17. 1.2.1. Az iskolai könyvtár alapfeladatai

a) A könyvtár gyűjteményekkel kapcsolatos feladatai a gyűjteményének:

– folyamatos fejlesztése,

(a könyvtár gyűjteményét a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével kell fejleszteni)

– őrzése,

– gondozása

– rendelkezésre bocsátása.

b) A könyvtár tájékoztatási feladatai:

– tájékoztatást nyújt a gyűjteményéről, a könyvtárban található dokumentumokról,

– részletes információt ad az igénybe vehető szolgáltatásairól.

c) A könyvtár tanórai foglalkozással kapcsolatos feladatai

– a könyvtár helyet ad tanórai foglalkozások tartására.

A tanórai foglalkozások során a könyvtár feladata, hogy a tanulók és a pedagógusok számára

– áttekinthető tájékoztatást nyújtson a könyvtár működéséről, illetve

– adott téma feldolgozása esetén – igény szerint – a témához kapcsolódó valamennyi dokumentumot rendelkezésre bocsássa.

d) A könyvtár könyvtárhasználattal kapcsolatos feladatai:

A könyvtárnak biztosítania kell a könyvtárhasználat lehetőségét:

– az egyéni könyvtárhasználók részére, valamint

– a csoportban érkező könyvtárhasználók számára is, értve ez alatt a tanórai és a tanórán kívül szervezett foglalkozásokat.

– könyvtárnak el kell látnia a dokumentumok kölcsönzésével kapcsolatos feladatokat, így:

– az általános kölcsönzési feladatokat, valamint

– a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzésével kapcsolatos tevékenységeket is.

17.1.2.2.  A könyvtár kiegészítő feladatai – különösen – a következők lehetnek

– tanórán kívüli foglalkozások tartása,

– tájékoztatás nyújtása az iskolai könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól,

– részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében,

– közreműködés az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában.

 

 

17.1.3. Az iskolai könyvtár működése

17. 1.3.1. A könyvtárat a következő személyek használhatják:

Az intézménnyel jogviszonyban álló:

– tanulók,

– pedagógusok (beleértve az óraadókat is),

– az intézménnyel korábban jogviszonyban álló pedagógusok, ha jogviszonyuk nyugdíjazásuk miatt szűnt meg,

17. 1.3.2. A beiratkozás módja, az adatokban bekövetkezett változások bejelentésének módja:

A könyvtárhasználatra való jogosultság a beiratkozást követően nyílik meg.

A könyvtárba beiratkozni a könyvtár nyitvatartási ideje alatt bármikor lehet,

A beiratkozás során a könyvtáros névre szóló, egyedi sorszámmal ellátott olvasójegyet állít ki.

Az olvasójegy szolgál a könyvtárhasználó azonosítására.

Az olvasójegyen feltüntetett adatok változását a változást követő 30 napon belül kell bejelenteni. A bejelentési kötelezettségnek személyesen kell eleget tenni. A változást a bejelentéskor át kell jegyezni az olvasójegyen és a nyilvántartásban is.

17. 1.3.3. A könyvtári szolgáltatások igénybevételének feltételei:

– A könyvtári szolgáltatásokat a könyvtár nyitvatartási idejében lehet igénybe venni.

– A könyvtári szolgáltatások igénybevételi feltétele, hogy a könyvtárat, annak dokumentumait és berendezését a használó rendeltetésének megfelelően használja.

17. 1.3.4.  A könyvtárhasználat szabályai:

A könyvtárhasználat során az olvasójeggyel rendelkezők számára:

– ingyenesen igénybe vehetők a következő szolgáltatások:

– könyvtári dokumentumok kölcsönzése,

– olvasóterem használat,

– zenei CD, illetve videokazetta lejátszása;

A könyvtár használat általános viselkedési szabályai:

– a könyvtárat csak úgy szabad használni, hogy a könyvtárhasználók egymást magatartásukkal, hangos beszéddel ne zavarják.

– a könyvtárban elhelyezett dokumentumokban kárt tenni, megrongálni szigorúan tilos.

– a kölcsönzött könyveket 30 napon belül (a továbbiakban általános kölcsönzési idő) vissza kell vinni. Az általános kölcsönzési idő meghosszabbítható, ha a meghosszabbítás iránti kérést a könyvtárhasználó bejelenti.

A könyvtárhasználat feltétele:

– A könyvtárba belépéskor a könyvtárhasználatra jogosultnak át kell adni az olvasójegyét a könyvtárosnak. /Ha nincs, akkor először be kell iratkoznia./

– az olvasójegyre, illetve a saját nyilvántartásába feljegyzi a kölcsönözött könyveket, valamint a kölcsönzés lejárati idejét.

17. 1.3.5.  A nyitva tartás, kölcsönzés ideje

A nyitva tartás, kölcsönzés idejének meghatározását a tanév kezdetén kell szabályozni, úgy, hogy az órarend és egyéb foglalkozások rendjébe illeszkedjen. A nyitvatartási időt jól láthatóan ki kell függeszteni a könyvtár bejáratánál.

 

17. 2. A dolgozók számára biztosított munka és védőruha ellátás valamint étkezési hozzájárulás szabályai:

 

a.) Védőfelszerelés

A mindenkor érvényes munkavédelmi jogszabályban munkakörönként előírt védőruha illetve cipő illeti meg az erre jogosult dolgozókat. Ennek helyi részleteit az intézmény kockázatelemzése és ehhez kapcsolódó mellékletek részletezik.

b.) Munkaruha ellátás

Minden védőruha használatára nem jogosult teljes és részmunkaidőben alkalmazott dolgozó évente egy munkaköpenyt vehet igénybe. Az alkalmazott a munkaviszony létesítésekor, próbaidő kikötése esetén annak lejárta utáni napon szerez jogosultságot a juttatás igénybe vételére.

A juttatási időbe nem számít bele:

• a gyes időtartama
• a gyed időtartama
• a fizetés nélküli szabadság időtartama
• a felmentési idő munkában nem töltött része

Az alkalmazott jogviszonya megszüntetésekor a juttatási időszak hátralévő hányadának megfelelő összegben köteles a munkaruhát megváltani, vagy visszaszolgáltatni az intézmény részére.

Kivétel:

• a nyugállományba vonuló dolgozó esetén
• a dolgozó elhalálozása esetén
• a munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén.

A munkaruha karbantartásáról az alkalmazott gondoskodik, ezért semmiféle költségtérítés nem illeti meg.

A munkaruhát az alkalmazott vásárolja meg, a munkáltató előzetes engedélyével, az éves költségvetésben meghatározott keretösszegig. Az összeg az intézmény nevére kiállított szabályos készpénzfizetési számla alapján fizethető ki a munkavállaló részére.

 

c.) Étkezési hozzájárulás.

Minden teljes és részmunkaidőben alkalmazott dolgozó jogosult az intézmény által biztosított étkeztetést térítés ellenében igénybe venni.

A munkáltató minden teljes és részmunkaidőben alkalmazott dolgozó részére étkezési hozzájárulást biztosít az alábbi feltételekkel:

• Az intézmény által biztosított munkahelyi étkeztetés költségéhez támogatást nyújt, legfeljebb az 1995. évi CXVII. tv. mellékletében meghatározott adómentes határig, illetve az éves költségvetés mellékletében meghatározott fedezet erejéig.
• Amennyiben a jogosult munkavállaló nem veszi igénybe a munkahelyi étkeztetést, részére étkezési jegy biztosítható.

Nem jár az étkezési hozzájárulás:

• a gyes időtartama
• a gyed időtartama
• a fizetés nélküli szabadság időtartama

azon hónapjaiban, melyekben a munkanapok többségére a jelzett jogviszony jellemző.

 

17. 3. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés

 

A bérpótlék a kiemelkedő és a többletmunka elismerését szolgálja. Egyösszegű kifizetésként, vagy havi részletekben is adható. Ennek megfelelően a mérlegelési szempontokat fokozottan kell figyelembe venni a tartósan, hosszabb időn keresztül jelentkező kiemelkedő illetve többletteljesítmények elismerésekor.

 

A.) Kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítésben részesíthető különösen:

 

Aki munkáját tartósan kiemelkedő színvonalon látja el.

• Bemutató foglalkozásokat, előadásokat tart.
• Munkakörében sokrétű, kiemelkedően összetett feladatot jelentős többletteljesítménnyel lát el.
• Aktívan részt vesz valamely szakmai munkaközösség munkájában, abban sikereket ér el.
• Segíti a pályakezdők beilleszkedését.
• Munkaköréhez tartozó kötelezettségén túlmenően, a tőle elvárható teljesítményen felül rendszeresen munkát végez.

Aki kiemelkedő szerepet vállal a szakmai munka tartalmi megújításában:

• NAT-hoz kapcsolódó tanterveket, tananyagot dolgoz fel.
• Tankönyvkiválasztásában érvényesül a pedagógiai program valamennyi szempontja, beleértve a tankönyvek hosszabb időn át való használhatóságát is.
• Kiemelkedő munkájával segíti az átállás során felmerülő nehézségek leküzdését.
• Kreatívan részt vesz az óvodai vagy iskolai pedagógiai program kidolgozásában, átdolgozásában és annak eredményes megvalósítása érdekében többletfeladatot vállal.
• Hatékonyan vesz részt a Közoktatási törvény végrehajtásából a pedagógusokra háruló új feladatok kivitelezésében.
• Rendszeresen részt vesz a nevelést, iskolánk közéletbe való bekapcsolását szolgáló rendezvények, műsorok előkészítésében, lebonyolításában.
• Az intézmény munkájának, a tanulók ellátásának színvonalát emelő tevékenységet végez.
• Aki kiemelkedő eredményeket ér el a tehetséggondozásban, valamint a nevelési szakaszok átmeneti problémáit kezelő pedagógiai munka területén:
• Tanulmányi versenyekre motiválja, és rendszeresen eredményesen készíti fel növendékeit.
• Országos tanulmányi versenyen eredményesen szerepel tanítványa.
• Tanítványa a nemzetközi diákolimpia résztvevője.

 

Aki az intézmény éves munkatervének megvalósításáért kiemelkedő, eredményes munkát végez, segíti az intézmény jobb külső megítélését, vonzóbbá teszi azt a szülők és gyermekek számára egyaránt.

Aki munkájával elősegíti más intézményekkel működő kapcsolataink megerősítésében.

Akinek tevékenysége javítja a munkahelyi közérzetet, hangulatot, munkafegyelme példaértékű kollégái előtt.

 

Aki kiemelkedő munkát végez a gyerekek szabadidejének szervezett, pedagógiailag hasznos eltöltéséhez:

• Eredményes szakkört vezet.
• Tervszerű munkát végez a családokkal való kapcsolat fejlesztése érdekében, segíti a szülői és a nevelői attitűdök összehangolását különösen az iskolába lépés szakaszában.
• Osztályfőnöki, csoportvezetői munkájában minőségi közösségteremtő kapcsolatokat létesít, a gondjaira bízott közösséget
• Gyermekközösségek, szervezetek létrehozásában és működtetésében vállal munkakörén túli feladatot.
• Kirándulásokat, nyári táborozást szervez, ennek során többletmunkát végez.
• Rendezvények, programok szervezésével teszi otthonosabbá az intézményt a gyermekek részére.
• Társadalmi munkát, rendezvényeket szervez az intézmény színvonalasabb működése érdekében.

 

B.) A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés odaítélésének mechanizmusa

Javaslattétel:

A javaslatoknak tartalmaznia kell:

• Azt a munkaterületet, tevékenységet, amiben a pedagógus munkája kiemelkedő.
• Az elért eredmény konkrét meghatározását.
• Azt, hogy nincs kizáró oka a bérpótlék magadásának.
• A szűkebb közösség egyetértését.
• A kiemelkedő minőségű, vagy többletmunkavégzés időtartamát.

 

A javaslattételre jogosultak:

• Intézményvezető
• Iskola igazgatóhelyettese
• Óvodavezető
• Gazdasági vezető

 

Javaslatok besorolása, javaslat az összeg felosztására:

• Igazgató tanács

 

Kifizetések összegének, módjának engedélyezése:

• Igazgató

 

C.)   A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés megadásának általános kritériumai:

Nem lehet diszkriminatív, azaz:

• A munkakör, vagy beosztás nem lehet kizáró, vagy hátrányt okozó
• Más juttatás, vagy korábban kapott minőségi bérpótlék nem lehet kizáró ok a bérpótlék elbírálásakor.
• Nem vehető figyelembe a besorolás, bér nagysága, szociális helyzet. Kizárólag a munka és annak színvonala lehet a javaslattétel alapja.

Figyelembe kell venni a többletmunka időtartamát, tartósságát.

• Ha a megállapított többletmunka korábbi időben forráshiány miatt nem volt jutalmazható, ez figyelembe vehető az elosztásnál.

Kiemelkedő minőségű és mennyiségű munkát kell tükrözze:

• Viszonyítási alapul elsősorban a saját munkakörében elvárható teljesítményt kell figyelembe venni.
• Kiemelten kell kezelni a tanulók nagyobb körét érintő és különösen az egész intézmény általános érdekeit szolgáló munkateljesítményeket.
• Mindenképpen többletteljesítmény kell, legyen az alapja.

 

Módosítás: A szabályzat tartalmát a nevelőtestület módosíthatja az igazgató javaslata alapján, az érdekképviseleti szervek egyetértésével.

 

17. 4. Az intézményben folyó reklámtevékenység szabályait a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény 122. § (12) bekezdése értelmében szabályozni kell.

 

Az intézményben reklámtevékenység az alábbiak figyelembe vételével végezhető:

Az intézmény a következők szerint szabályozza az intézményben folytatható reklámtevékenységet:

17. 4.1. A tiltott és megengedett reklámtevékenység

Az intézményben a következők kivételével tilos a reklámtevékenység.

Megengedett a reklámtevékenység, ha a reklám:

– a gyermekeknek, tanulóknak szól, és

– a következő tevékenységekkel kapcsolatos:

– egészséges életmód,

– környezetvédelem,

– társadalmi tevékenység,

– közéleti tevékenység,

– kulturális tevékenység.

17. 4.2. A reklámtevékenység engedélyeztetése

A reklámtevékenység folytatásának minden formája, módja csak az intézményvezető engedélyével lehetséges.

Az engedély kiadása írásban történik, melyben meg kell jelölni:

– a reklámtevékenység folytatására engedélyt kérő, és e tevékenység folytatására jogosult személy, szerv megnevezését, címét;

– a reklámtevékenység egyértelmű leírását, a reklámtevékenység formáját, módját;

– a reklámtevékenység folytatásának határidejét, illetve egyéb időtartam kikötéseket.

Az engedély legalább két példányban készül, melynek egyik példányát az intézmény őriz, másik példánya átadásra kerül az engedélykérőnek.

Az intézményvezető az engedély visszavonására bármikor jogosult.

 

17. 4.3. A reklámtevékenység jellegének besorolása

Az intézményvezető önállóan, illetve az általa jelentősnek minősített reklámtevékenység esetében:

– a nevelőtestület,

– a szülői közösség, valamint

– a gyermek közösségek bevonásával

állapítja meg valamely reklámtevékenység jellegét.

Az intézményvezető köteles:

– a pedagógusoktól,

– a szülőktől,

– a gyermekektől, tanulóktól érkező, az intézményben folyó reklámtevékenységgel kapcsolatos észrevételt megvizsgálni.

17. 4.4. Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái, módjai

Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái, módjai:

• újságok terjesztése,
• szórólapok,
• plakátok,
• szóbeli tájékoztatás stb.

Az adott reklámtevékenység során alkalmazható formát, módot az intézményvezető által kiadott engedély határozza meg.